Dogmatörténet I

A Dogmatörténet I. kurzus az egyetemes keresztyén dogmafejlődés főbb állomásait mutatja be az apostoli atyák korától az 381-es konstantinápolyi zsinatig. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerjék az óegyházi teológia gondolkodóit, vitáit és döntő hozadékát, különös tekintettel a Szentháromság-tan és a krisztológia klasszikus megfogalmazásaira vezető folyamatokra.
A tantárgy kettős célt követ: egyrészt történeti-kritikai szemléletmódot fejleszt az óegyházi forrásokkal és teológusokkal való foglalkozás által; másrészt a mai református teológiai önértelmezés szempontjából is reflektálja a dogmafejlődés eredményeit, összefüggéseit. A szemináriumi foglalkozásokon elsődleges forrásszövegek elemzésén és értelmezésén van a hangsúly.
A tantárgy elsősorban a teológiai alapképzés 2. kimeneti követelménycsoportjához kapcsolódik (Teologie – CPS 2/2): a hallgató rendszeresen és racionálisan le tudja írni a vallási és teológiai fogalmakat, történeti fejlődésükre vonatkoztatva, és kritikusan, indokolt érvek alapján fejti ki azokat.

Kompetenciák

Ismeret

A tantárgy elvégzése után a hallgató képes:
• Azonosítani és összefoglalni az apostoli kortól a 381-es konstantinápolyi zsinatig terjedő időszak legjelentősebb teológiai vitáit és dogmatörténeti állomásait (adopcionizmus, doketizmus, monarchianizmus, arianizmus, pneumatomachianizmus).
• Bemutatni az óegyházi teológia fontosabb képviselőit (Órigenész, Athanasiosz, a kappadókiai atyák: Nagy Baszileiosz, Nazianzoszi Gergely, Nüsszai Gergely, Amphilokhiosz) és teológiai hozzájárulásukat.
• Megmagyarázni a niceai (325) és a konstantinápolyi (381) hitvallás kialakulásának teológiai és egyháztörténeti hátterét, tartalmát és jelentőségét.
• Meghatározni és alkalmazni a dogmatörténet kulcsfogalmait (ouszia, hüposztaszisz, homousion, peri­khórészisz stb.) görög és latin terminológiai összefüggéseikben.
• Leírni az alexandriai és az antiochiai teológiai hagyomány közötti különbségeket és azok hatását az óegyházi dogmafejlődésre.

Képességek

A tantárgy elvégzése után a hallgató képes:
• Elemezni óegyházi teológiai szövegeket (zsinati határozatok, levélrészletek, szimbólumok) az eredeti forrásszövegekhez közel álló, kommentált fordítások alapján, és értékelni azok dogmatörténeti helyzetét.
• Összehasonlítani különböző teológiai álláspontokat az azonos dogmatikai kérdésekre adott eltérő válaszok azonosítása révén, és érvelni adott álláspont mellett vagy ellen.
• Kapcsolatot teremteni a dogmatörténeti folyamatok és a mai református hitvallásosság (Heidelbergi Káté, II. Helvét Hitvallás) között.
• Írásos és szóbeli formában, szakmai igényességgel összefoglalni, bemutatni és megvitatni dogmatörténeti témákat.
• Önálló kutatói munkát végezni szakirodalmi adatbázisok és könyvtári források bevonásával.

Felelősségvállalás és autonómia

• Kritikusan és önállóan ítélni meg dogmatörténeti álláspontokat, elkerülve a dogmatikai tévedéseket, és nyitottan, de megfontoltan fogadni az alternatív értelmezési hagyományokat.
• Tisztelettudóan és konstruktívan részt venni az eltérő hittani meggyőződéseket érintő dialógusban, a tolerancia és az ökumenikus érzékenység alapján.
• Önállóan tervezni és menedzselni a félév során elvégzendő szakirodalmi feldolgozást és a szemináriumi referátum elkészítését.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 128
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 56
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 29
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 12
Személyre szabott konzultáció 3
Szorgalmi idő összesen 100

Vizsgáztatás

Szóbeli vizsga az órán elhangzottak és a kijelölt könyvészet alapján.
A hallgatónak ismernie kell a tárgyalt témák alapfogalmait és hátterét, valamint a fontosabb óegyházi szerzők munkáit.
A vizsgára való jelentkezés feltétele az előadásokon való jelenlét – 14-ből minimum 11 alkalommal.

Bibliográfia

Könyv