19. századi teológiatörténet

A teológiatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres teológia és a történeti-teológia tárgykörök metszés pontját érintő tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi tárgyalása, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák dogmatikai jellege határozzák meg. A félév törzsanyagát a 18-19. századi keresztyén gondolkodás, a kialakult teológiai viták és az azokban részt vállaló teológusok gondolkodásának a bemutatása képezi.

  1. Samuel Reimarus, Lessing és az angol deisták
  2. Immanuel Kant és Hegel hatása a teológiai gondolkodásra
  3. Schleiermacher és A tübingeni iskola – F. Cr. Bauer és David Strauss
  4. Martin Kahler – A történeti Jézus és a valóságos Krisztus
  5. A. von Harnack – A keresztyénség lényege
  6. E. Troeltsch – A keresztyénség kizárólagossága
  7. A magyar tradicionális teológia
  8. Az újortodoxia kialakulása Debrecenben
  9. A liberális teológia fő dogmatikai jellemvonása
  10. A két teológiai irányzat vallásfilozófiai és teológiai ismeretelméleti alapvetése
  11. Ballagi Mór krisztológiaja, ekkléziológiája és szótériológiája
  12. Balogh Ferenc dogmatikai nézetei és a Debreceni Hitvallás (1875)
  13. Az újortodoxia felfogása a kijelentésről, a szentírásról és a dogmáról
  14. A nyugati teológiai hatások a magyar református teológia gondolkodásra

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

  • A hallgató ismeri a 18-19. századi modern egyetemes és magyar teológiatörténet legfontosabb szereplőit;
  • mélyrehatóan tudja értelmezni a dogmatikai kérdéseket (istentan, krisztológia, antropológia, ekkléziológia, szótériológia, kijelentés, stb.);
  • különbséget tud tenni a vallástudományi teológia és az egyházias, hagyományos teológia között.
  • A hallgató látja az egyházias, hitvallásokhoz hű bibliai alapozás jelentőségét a református dogmatikai kérdések tárgyalása számára.

Általános kompetenciák

  • A kialakult teológiatörténeti látásmódot felhasználva a hallgató képes lesz saját kora számára időszerűen megfogalmazni a Szentírás üzenetének jelentőségét.
  • A hallgató képes szintetikusan átlátni a teológia tudományterületeit, azok egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a dogmatika és egyháztörténet kapcsolatára.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 0 2 0
28 óra/szemeszter 0 28 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 68
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 20
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 0
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 20
Szorgalmi idő összesen 40

Vizsgáztatás

Szóbeli vizsga az órán elhangzottak és a kijelölt könyvészet alapján. A hallgatók kisebb olvasmányokat dolgoznak fel írásban a konzultációkra. A záróvizsgán a hallgatónak ismernie kell a tárgyalt témák alapfogalmait, a fő teológiai irányzatok dogmatikai kérdésekben alkotott állásfoglalásait (krisztológia, istentan, ekkléziológia, stb.). A vizsgára való jelentkezés feltétele az előadásokon való jelenlét, valamint az olvasmányanyag feldolgozása.