Modern filozófia

A kurzus áttekinti az európai filozófia történetét a reneszánsztól napjainkig, és bemutatja a filozófiai gondolkodás szerepét a kereszténység eszmetörténetében és a modern társadalomban. A hallgatók megismerkednek a főbb filozófiai irányzatokkal, kulcsfogalmakkal és gondolkodókkal, valamint azok hatásával a teológiai gondolkodásra és a keresztény világképre.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

.

Ismeret

A hallgató:
• Ismeri a modern filozófia fő irányzatait és képviselőit.
• Érti a racionalizmus, empirizmus és felvilágosodás alapfogalmait.
• Felismeri a filozófiai gondolkodás hatását a kereszténység tanainak fejlődésére.
• Áttekinti a modern filozófia és a teológia kapcsolatának főbb kérdéseit.

Képességek

A hallgató:
• Különböző filozófiai irányzatokat képes rendszerezni és értelmezni.
• Összehasonlít különböző filozófiai irányzatokat teológiai szempontból.
• Filozófiai és vallási kérdésekben logikusan érvel.
• Kapcsolatot teremt filozófiai és teológiai fogalmak között.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató:
• Önállóan értelmezi a modern filozófiai tanításokat.
• Kritikusan viszonyul különböző filozófiai álláspontokhoz.
• Nyitott a filozófiai és teológiai párbeszédre.
• Az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazza tanulmányaiban.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 A reneszánsz természetfilozófiája A természet új értelmezése a reneszánszban
2 A reneszánsz társadalomfilozófiája Humanizmus és modern emberkép
3 A racionalizmus Racionalista megismeréselmélet alapjai
4 Az empirizmus Tapasztalat és tudás viszonya
5 Az angol felvilágosodás Liberalizmus és társadalomelmélet gyökerei
6 A német felvilágosodás Kant előzményei és kritikafilozófia alapjai
7 A francia felvilágosodás Felvilágosodás és modern társadalomkritika
8 Kant Immanuel élete és filozófiai munkássága Kritikai filozófia és metafizika problémája
9 A német klasszikus filozófia Idealizmus rendszere és hatása
10 Georg Wilhelm Friedrich Hegel élete és bölcselete Dialektika és történetfilozófia
11 Egzisztenciális filozófia Egzisztencializmus fő kérdései
12 Martin Heidegger Létkérdés és fenomenológia
13 Nietzsche élete és filozófiája Életfilozófia és értékkritika
14 Magyar filozófia Magyar gondolkodás modern kontextusban

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 112
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 46
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 14
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 20
Személyre szabott konzultáció 4
Szorgalmi idő összesen 84

Vizsgáztatás

.A vizsga és félévi teljesítés követelményei
A tantárgy heti egy előadásból és egy szemináriumból áll. A félév során a hallgatók egy kijelölt témában szemináriumi bemutatót tartanak, amely a vizsgaidőszakban benyújtandó írásbeli dolgozat alapját képezi.
1. Szemináriumi bemutató (PPT)
A hallgató a szemináriumi órán egyéni bemutatót tart a kurzus tematikájában szereplő témák egyikéből, a megadott szakirodalom és források alapján.
A bemutató formai követelményei:
10–12 dia terjedelem
világos szerkezeti felépítés (bevezetés – kifejtés – összegzés)
kötelező szakirodalmi hivatkozások feltüntetése
A bemutató értékelésének szempontjai:
szakmai megalapozottság
forráshasználat
logikus érvelés
előadásmód és időkeret betartása
2. Írásbeli dolgozat
A félév végén a hallgató a szemináriumi bemutatóra épülő, kibővített és hivatkozásokkal ellátott írásbeli dolgozatot nyújt be.
Terjedelem:
5–7 oldal (főszöveg)
a címlap és az irodalomjegyzék nem számít bele a terjedelembe
A dolgozat követelményei:
tudományos igényű, folyamatos szöveg
megfelelő hivatkozási rendszer alkalmazása
önálló elemzés és következtetések
formai és nyelvi igényesség
A dolgozatot a Google Classroom felületén kell feltölteni a félév utolsó előadásának napján 23:59 óráig.
Határidőre be nem adott dolgozat osztályzata: 1 (elégtelen).
3. Szóbeli vizsga
A vizsgaidőszakban a hallgatók szóbeli vizsgát tesznek a tantárgy tematikájában szereplő témakörökből, a megadott források alapján. A szóbeli vizsga a tananyag átfogó ismeretét, fogalmi tisztázottságát és összefüggéseinek megértését méri.
4. Az értékelés rendszere
A végső érdemjegy az alábbi elemekből áll össze:
Szemináriumi bemutató (PPT): 30%
Írásbeli dolgozat: 30%
Szóbeli vizsga: 40%
Az írásbeli dolgozat és a szóbeli vizsga esetében kötelező a minimális 5-ös (elégséges) osztályzat elérése. Elégtelen teljesítés esetén a hallgató pótvizsgára jogosult az egyetemi szabályzat szerint.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet