Balogh Csaba
Az Ószövetségben közel 650 helyen találkozunk a "Jeruzsálem" névvel. Ám ezek a referenciák jobbára a Dávid királyságát követő korszakra vonatkoznak, amikor Jeruzsálem politikai és vallási szempontból a királyság központjává válik. De milyen is volt ez a város, mielőtt Dávid fővárossá tette volna? Ez a tanulmány előbb röviden áttekinti azokat a bibliai utalásokat és régészeti eredményeket, amelyek fényt vetnek a monarchia korát megelőző Jeruzsálem életére.
Ez a téma és kérdésfelvetés korántsem új keletű – egyébként mi az, ami még annak számíthat a mai teológiában? Az egyház- és teológiatörténet során, amióta az Ószövetség bekerült a képbe, sokan és sokféle módon keresték már a választ a fenti kérdésre, és ezek eredménye számtalan könyvben és tanulmányban áll előttünk.
Attempts to reconstruct the compositional history of the book of Isaiah confine themselves mainly to chapters 1-12 and 28-39, supposed to shroud the basic core of any early collection of Isaianic texts. Other investigations which verge on the group of prophecies concerning the nations in Isa 13-23 rarely delve into exegetical details to the extent that the reader of Isaiah would feel convinced to stand here on familiar grounds. Even others, overtly restricted to a small pericope inside Isa 13-23, often neglect the significance of this larger context.
Pages
