Ez a téma és kérdésfelvetés korántsem új keletű – egyébként mi az, ami még annak számíthat a mai teológiában? Az egyház- és teológiatörténet során, amióta az Ószövetség bekerült a képbe, sokan és sokféle módon keresték már a választ a fenti kérdésre, és ezek eredménye számtalan könyvben és tanulmányban áll előttünk. Mindeközben azonban szakmai fórumokon, teológiai vitákban, gyülekezetekben, baráti beszélgetésekben, egyházi sajtóban, elektronikus levelezőlistákon megjelenő Ószövetséggel kapcsolatos negatív megnyilvánulások jelzik azt, hogy bár a téma nem újszerű, mégis igen aktuális marad. Az Ószövetség iránt bizalmatlan vagy az azt elutasító viszonyulás oka lehet merő szakmai (teológiai, nyelvi) tájékozatlanság, de súlyosabb esetben akár egy konkrét ideológia szövődménye is, ti. az, hogy a kérdést firtató személy milyen álláspontra helyezkedik a mai zsidósággal kapcsolatosan. Ahhoz, hogy az első okot illetően érdemben előbbre vigyem a kérdést, most túl kevés az idő. A második ok vonatkozásában pedig minden percet sajnálok elvesztegetni. Így inkább egy harmadik tényezőre reflektálnék, amely ezen a helyen aktuálisabb is, ti. arra, hogy a címben megfogalmazott kérdés rend-kívül komplex teológiai problémákat vet föl, amellyel az egyháznak újra meg újra foglalkozni kell; különösen ott, ahol a reformáció egyházáról beszélünk, mely számára az írott formában rögzített isteni szó a hit alapja és a teológia kiindulópontja.