Az idei ETDK teológiai szekciójának rendezvényére 2019. május 24-én került sor Kolozsváron, a Római Katolikus Teológiai Fakultás dísztermében. A teológiai szekciójában a BBTE Római Katolikus Fakultásának, a BBTE Református Tanárképző Fakultásának és a Protestáns Teológiai Intézetnek a hallgatói közösen vettek részt. Az öttagú zsűriben a BBTE oktatói voltak jelen. A zsűri Tasnádi Istvánnak, a KPTI elsőéves magiszteri hallgatójának ítélte az első díjat Verestói György püspöki tevékenysége című szakdolgozatáért. Nagy Dávid, a KPTI másodéves hallgatója pedig harmadik helyezést ért el A református új ortodoxia és a liberális teológia vitája a 19. század második felében című pályamunkájával. Alább olvashatók a szakmunkák rövid összefoglalói.

Tasnádi István: Verestói György püspöki tevékenysége
Dolgozatomban Verestói György püspöki tevékenységét vizsgálom. Célom feltérképezni, hogy ezen szűk öt évet felölelő időszak alatt (1760-1765) milyen szerepet töltött be az egyházi vezetésben, valamint milyen intézkedések kapcsolhatók hozzá. Ehhez felhasználom Verestói György latin nyelvű önéletírását, amelynek ide vonatkozó részét saját fordításban közlöm. Emellett megvizsgálom az általa elnökölt zsinatok jegyzőkönyvét, valamint a Főkonzisztórium anyagában fellelhető levelezést, amelyben a hivatalos ügyintézés dokumentumai találhatóak meg. Mindezt egy tágabb kontextusba helyezem, ahol kitérek a 18. századi egyházvezetés felépítésére, valamint. a püspöki szerepkör mibenlétére. Dolgozatomat tehát elsősorban még egyelőre feldolgozatlan primér forrásokra alapozom, amelyeket az egyháztörténet-írás erre vonatkozó eredményeivel egészítek ki. A szakdolgozatot Buzogány Dezső és Ősz Sándor Előd koordinálták.

Nagy Dávid: A református új ortodoxia és a liberális teológia vitája a 19. század második felében
A liberális teológia gyakorlatilag az egész 19. századot átívelő teológiai irányzat volt, amely a felvilágosodás szelleméből nőtt ki, fő céljaként pedig azt tűzte ki, hogy összebékítse a hitet és a tudományt. Mindezt úgy kívánta elérni, hogy tudományos kutatás alá vetette a teológiát. Mivel számára a tudomány elsőbbséget élvez minden egyházi tanítással szemben, ez olyan tanok megszületését eredményezte, amelyek egyenesen ártalmasak vagy teljesen ellentmondanak a református tantételeknek. A dolgozat röviden bemutatja a 19. századi teológiai liberalizmus történetét Magyarországon és Erdély területén, kiemelve azokat a legfőbb eseményeket, vagy fontosabb képviselőket akik hozzájárultak a liberális teológia felemelkedéséhez. A református új ortodoxia fellépésen keresztül rávilágít azokra a komoly érvekre amelyek alátámasztják, hogy miért nem tudott a liberális irányzat hosszú ideig fennmaradni, miért nem tudta átformálni az egyház gondolkodásmódját, illetve miért szenvedett vereséget a református tantételeket védelmező új ortodoxiától. A pályamunka konzulense Kolumbán Vilmos József volt.

Istvánnak és Dávidnak gratulálunk a kiváló eredményért!