Kétségtelen hogy amikor az erdélyi református egyház jellegéről beszélünk akkor mindenkinek a népegyházi sajátosság jut elsőként eszébe. Ha bármilyen közegyházi beszédben az egyházban végzett szolgálat kudarcairól sikertelenségeiről a nehéz sokszor szinte lehetetlennek tűnő próbálkozásokról esik szó a népegyházi jelleget okoljuk vagy legalábbis nagyon pejoratív értelemben használjuk ezt a jellemzőt szinte minden további próbálkozás lehetőségét kizárva. Vajon mennyiben helytálló ez?
erdélyi református egyház
DOI: 10.2478/perc-2021-0001
Az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatásának történetéről viszonylag keveset tudunk. A 19. század második felében ugyan jelentős területi változások következtek be, ám mindezek csak részlegesen vannak dokumentálva.
Jelen dolgozat igyekszik egy átfogó képet nyújtani az Erdélyi Református Egyházkerület helyzetképéről, kiemelve a fontosabb határozatokat, történéseket, melyek területi változásokat idéztek elő az említett időszakon belül.
A brassói templom történetéről Ambrus Mózes másodéves magiszteri hallgató tart előadást. Az előadás a "teológiai szakkör" sorozat idei második eseménye. Időpont: 2021. november 17., szerda -- 20.00 óra.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa az 1922. november 17-én tartott ülésén vetette fel a belmisszió halaszthatatlan kérdésének megtárgyalását, és javaslatot terjeszt elő egy Belmissziói Bizottság megalakítására. Imre Lajos (1888–1974), a gyakorlati teológia tanára szabálytervezetet készített a belmisszió ügyének rendezésére, amelynek 4. pontja szerint a Belmissziói Bizottság elnöke a püspök vagy a főjegyző, s a tagok sorában helyet kap minden teológiai tanár.
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
