Bár minden kétséget kizáróan megvan a szeretetnek az érzés- vagy érzelemvilágban gyökerező vonatkozása is, az Újszövetség görög nyelvében a szeretet fogalmát körülíró szócsaládokban hangsúlyosak azok az elemek, amelyet a szeretetet mint attitűdöt, mint döntési folyamat eredményét, vagy mint konkrét cselekedetet láttatják.
szeretet
Az erények listáját a szeretet nyitja meg. A szeretet különleges helyet foglal el a többi erény között: ez az egyetlen, amely közvetlenül Isten természetéhez kötődik. A többi erény Istentől, a szeretet Istenből származik.
• Azért lehetünk ma itt, mert a hit hallásból van
• Lehetett láng, de nem lehetett hamva
• Ahány igazság, annyi szeretet
• Kálvin: a hit bizalom, ismeret
• Isten irántunk való jóságának és elfogadásának az igenlése
• A hit ajándék, a hitetlenség viszont bűn
• Krisztus főpap: közbenjár – Simon, a Sátán kikért, DE én könyörögtem érted
• Király: uralkodik, de még nem látjuk. Predestináció és szabadság
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
L.: Zsolt 1,1–6
T.: 2Péter 1,3–11
Folytatom annak az igehirdetésnek a gondolatmenetét, amelyet Reformáció emlékünnepén mondtam el ugyanitt a Róma 3,31 alapján. Akkor adott volt egy kérdés, és az apostol nagyon is határozott válasza:
„Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen!/Távol legyen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek”
Talán sokan ismeritek Andersennek azt a meséjét, amely „A császár új ruhája” címet viseli. A mese szerint volt réges-régen egy császár, aki nem törődött semmi egyébbel, csak a pompásabbnál pompásabb ruhákkal. Hiúságának hódolva újabbnál újabb öltözékeket csináltatott, és azokban tetszelgett magának. Történt azután, hogy két csaló takács jött fel az udvarba, akik azt állították, hogy olyan kelmét tudnak szőni, amely mindamellett, hogy páratlanul szép és díszes, egy olyan tulajdonsággal is rendelkezik, hogy a tisztségére méltatlan vagy ostoba emberek számára láthatatlan.
Oldalak
