Órigenésznek (185–254), a korai alexandriai iskola kiemelkedő képviselőjének 230 táján született Peri archón / De principiis című művét a keresztény teológiatörténet első jelentős dogmatikai munkájaként tartjuk számon. A könyv magyar fordításának második – javított és bővített – kiadását pár hónappal ezelőtt vehettük kézbe (A princípiumokról. Kairosz Kiadó, Budapest, 2025. Ford. Somos Róbert, Kránitz Mihály és Simonné Pesthy Monika). Előadásunk e mű alapján vizsgálja a rossz problémája ill. a teodicea-kérdés értelmezését Órigenész szemléletében.

A hit türelme “nem ad mindenre azonnal választ; nem követeli, hogy a tudomány ma mindenben igazat adjon neki; nem ijed meg, ha bizonyos jelenségek ellentétesnek tûnnek Isten szavával; a hit annyira bizonyos az Igében, hogy derûsen tárja föl kételyeit, és képes várni a homályos dolgok megvilágosodására.”

Az előadás a tekintély, az autoritás és a hatalom kérdéskörét taglalja, a tanító - tanítvány viszonyban, ahol a tanító autoritása, tekintélye és hatalma a tartalomválasztásban, a viszonyulásban és a kapcsolatban létben magából Istenből ered. Milyen következményei lehetnek ennek a tanítványra és a kapcsolatokra: Isten - tanítvány, tanító - tanítványra nézve.

Angol nyelvű előadás arról, hogyan lehet a Z és Alfa generációkkal katechizációt végezni, figyelembe véve a szociokulturális és személyiségfejlődési szempontokat.

Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb.). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó–keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?

A Ludasi Református Egyházközég családos csendesnapján a család értékét vizsgáltuk meg korunk kihívásai között. A férfias férfi, a nőies nő képe, a hozott minták hogyan határozzák meg a mai családképet és hogyan hagyjuk azt utódainkra. Örökség - drága kincs vagy fölösleges teher a családból hozott közösségi tudás?
A jelenlevő párok a szülőcsaládok és a saját család hagyatékát vették számba, különös tekintettel arra, mi az, amit mindenképpen tovább kell vinni a 21. századba.

Ezen az oktatás-blokkon tanárok vettek részt online, akik a KáTéM módszertan elvi és gyakorlati részeivel ismerkedtek meg, valamint az óratervírás részletes menetével.
A módszertan nagy sikernek örvendett tanárok között is.