Előadásom arra tesz kísérletet, hogy egy kellőképpen nem kutatott egyház- és irodalomtörténeti témát vázoljon fel. A magyar és francia reformáció történetének különösen 1681 utáni szakaszában számos analóg helyzet és hasonló fejlemény ismerhető fel (pl. a vallási perzekúció). Ezek komparatív szempontú értékelése mindezidáig elmaradt. Arról nem is beszélve, hogy az 1680 utáni németországi, svájci és holland peregrinációk alkalmával diákjaink számos hugenotta szöveggel, intézménnyel és gondolkodóval találkoztak, ezek hatását pedig haza is hozták magukkal.
1. szekció
A sárospataki Kollégium jelentős hatást gyakorolt Erdély iskola és egyháztörténetére az 1672-1716 között Gyulafehérváron eltöltött 44 évben. A Gyulafehérvár- sárospataki Kollégium az elsők közötti Erdélyben, ahol az angol nyelv tanítása helyet kapott a tanrendben. A kollégium diákjai honosítják meg a magyarlakta területeken máig gyakorolt, teológusok által végzett ünnepi legációt (szolgálattal való adománygyűjtést). A Gyulafehérvárról való ismételt elűzésük után pedig a marosvásárhelyi alacsonyabb rangú iskolát (partikulát) a diákok és tanáraik Kollégiumi rangra emelik. A kollégium a 17.
A Bethlen-Kollégium Gyulafehérvári korszakának elsődleges levéltári forrásai 1658-ban elpusztultak. Így a Collegium Academicum oktatói, illetve a tógátus diákok névsorának rekonstruálásához másodlagos források egész sorát kell felhasználnunk. Jelen pillanatban nyolc professzort, 28 ún. "academicus rectort" és 161 tógátus diákot ismerünk név szerint. Az előadásban ezen kutatás elsődleges eredményeiről szeretnénk beszámolni.
A Radikális Ortodoxia kortárs teológiai irányzat az angolszász akadémiákon. Legmeghatározóbb alakjának, John Milbanknak egyik programadó írását vizsgálom, melyet Posztmodern kritikai augusztinianizmus címmel tett közzé. Az írás alcíme: rövid summa negyvenkét válaszban fel nem tett kérdésekre.
A feltámadás csodája egy olyan keresztény hittétel, amely a felvilágosodás kora és a természettudomány térhódítása óta számos kérdést vet fel. A 21. század emberének is szüksége lehet olyan támpontokra, amelyek segítenek tisztázni, hogy miként tekinthetünk a húsvéti eseményekre. Az előadás során a címben említett három neves kutató munkáira támaszkodva keressük ezeket.
Jelen előadásban arra teszünk kísérletet, hogy a keresztyén életre nézve felmutassuk a Sabbatnak a teremtéstanon túlmutató, és azt kiszélesítő, eszkatológikus jellegét. Főként huszadik századi és kortárs teológusok munkáira alapozva a Sabbatot a teremtés, megváltás és eszkatológia összetartozásának foglalataként tekintjük. A „Novum”, „Shekinah”, „Katapause és Sabbatismos”, vagy éppen a jel és pecsét kategóriáin keresztül igyekszünk teológiai támpontokat nyújtani egy holisztikus eszkatológiai vízióhoz, valamint a nyugalom napjának gazdagabb átéléséhez.
A bizalom: lehetőségfeltétele a hétköznapi élet tevékenységeinek – ugyanakkor kockázatvállalás is. E két szempont feszültségének tárgyalásához Løgstrup The Ethical Demand című művéhez fordulunk. Milyen kapcsolat található a demand és a trust fogalma között? Løgstrup a demand (fordring) kifejezést annak az elgondolására használja, hogy valamit követelnek tőlünk anélkül, hogy ez a követelés parancs lenne.
Mi mozdítja ki a ma emberét otthonából? Az idegenbe való kimozdulás három formáját vizsgáljuk: a turizmust, a menekültkrízist és a kortárs zarándoklat jelenségét. A turizmus manapság egyre inkább vitatott jelenség. Miközben a globális felmelegedés a természeti környezet beszennyezésének egyik fő forrása, egyre többen élnek vele. A menekült jelenség is többféleképpen értelmezhető. Másként látják Közép-Kelet-Európában és másként Nyugat-Európában. A zarándoklat új formáit egyre többen gyakorolják.
Oldalak
