2. szekció
Papp György (1983, Beszterce/Bethlen), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, ahol héber és görög nyelvet, valamint óegyházi dogmatörténetet tanít. Kutatási területét a Szentírás különböző nyelvi és történeti, illetve a korai keresztyén dogmatörténet teológiai és írásmagyarázati kérdései határozzák meg.
Korunkat meghatározza a „jobb–bal” politikai dichotómia, amely kihat keresztyén gondolkodásunkra is. Az előadás során a legújabb erkölcslélektani kutatások eredményeire alapozva vizsgáljuk meg, hogy miért vagyunk hajlamosak erre a tagolódásra, és gyakorlati következtetéseket fogalmazunk meg egyházi életünkre nézve ezek alapján.
Nagyenyeden került sor arra a teológiai konferenciára, amelyen Tavaszy Sándor és Makkai Sándor (bár a konferenciának nemcsak ők ketten voltak az előadói) nyilvánosan is szembekerültek egymással. A nagyenyedi konferencia mindenképpen mérföldkőnek tekinthető az erdélyi református teológiatörténetben. Mérföldkő abból a szempontból, hogy a teológiai gondolkodásmód formálása, a megújulás utáni vágy, ami a húszas évek elején már egyszer fellángolt, tovább élt, és az erdélyi református teológiai tudományosságot nem engedte elposványosodni és ellaposodni, hanem újabb kihívások elé állította.
Vajon a világban kialakult versenyben, a túlélésért folytatott harcban mennyire van hely az egymásra rezonálásnak? Az együttműködés és az összetartozás lehet-e öncélú csupán, vagy valami ennél többel van dolgunk? Lehet, hogy alapvető motivációnk az együttműködés? A kutatások igazolták, hogy a „tükörneuronok hálózata az az idegélettani szerkezet, amely lehetővé teszi ezeket a csere- és rezonanciafolyamatokat.” (BAUER, Joachim (2010): Miért érzem azt, amit te? Ösztönös kommunikáció és a tükörneuronok titka. Budapest, Ursus Libris Kiadó, 15.)
A Barth és Brunner közötti nagy vita egyik kérdése a teremtési rendek és emiatt a munka, amely éppen ezért fontos kutatási terület. Janus-arcú is, hiszen egyszerre átok és lehetőség Isten „képviseletére” a teremtett világban. Az ebből fakadó feszültség a munka világának meghatározó eleme. Bemutatjuk a klasszikus reformátori gondolkodási sémákat és emellett az utolsó néhány évtized útkeresését. A munka világa is gyorsulva alakul át. Segítségül hívjuk a pszichológiát és a szociológiát a reflexióhoz. Az emberi munka továbbra is istenképűségünk meghatározó aspektusa marad.
Oldalak
