1667-ben megnyílt Eperjesen a Felsé-Magyarországi trendek Kollégiuma, a magyarországi evangélikusok első főiskolája. Alapításának több belső és külső oka volt. A Kollégiumban teológiát, jogot és filozófiát is tanítottak, ami sok diákot különboző vármegyékből vonzott Eperjesre. 1711-ig a Kollégium többször gazdát váltott, s végül több mint fél évszázadra kitelepítetté a külvárosba. Tanított és tanult benne több jelentős személyiség.
2. szekció
Az előadás a kassai református iskola - gimnázium történetét szeretné röviden bemutatni. Az iskola a református gyülekezet és annak történetével volt szorosan összekapcsolva és a Rákóczi családdal, mely támogatta a református gyülekezet megalakulását és az iskola működését is. Annak ellenére, hogy az iskola nem fejlődött olyan magas szintre mint a sárospataki, vagy más közeli mezővárosi iskola, egy ideig befogadta és helyet adott a bezárt pataki iskola diákságának és professzorainak. Működéséről színesebb képet kapunk egy fennmaradt iskolai törvénynek köszönhetően.
Az ágostai hitvallású evangélikus líceumok történetéről jelentős munkák születtek a régmúlttól napjainkig. Ezekben többnyire nem volt mód az egyes iskolák közötti hallgatói és oktatói mozgás (kulturális transzfer és más tényezők) számszerű vizsgálatára. Előadásomban többek között ezeket a kérdéseket vizsgálnám, meghatározva, elkülönítve a Magyar Királyság területén működött egykori lutheránus líceumok (bölcsészeti, teológiai és jogi tanfolyami diákságán át azok) oktatási rendszeren betöltött szerepét és jelentőségét a rendelkezésre álló számok tükrében.
Lényegében a lassan befejeződő több évtizedes hazai és külföldi anyaggyűjtés és kutatás eredményeinek református vonatkozásait kívánom bemutatni és néhány a feldolgozás során felmerülő lényeges problémára rámutatni, vagy arról vitát generálni
A hungarika-kutatás egyelőre csak töredékét tárta föl a tézisfüzetek paratextusainak. A Szabó Károly-féle RMK III valamint a nemzetközi bibliográfiák is inkább a pontos bibliográfiai beazonosításra törekednek. A nyomtatványok előzékein található biográfiai adatokat nem veszik figyelembe. A bázeli egyetem a hitújítás kezdete óta jelentős szerepet játszik a hazai protestantizmus történetében, ezért az itt megjelent disputációk megismerése sok új adattal szolgálhat.
A XXI. század nagy vitáit rólunk (is), de már nélkülünk vitatják meg. Ma már mindenki tudja, a teológia (újból) megkerülhetetlenné vált. Mégis az elmúlt évtized talán legfontosabb morálfilozófia vitáján egy teológus sem volt. Egy amerikai filozófus (Sam Harris) és egy kanadai származású klinikai pszichológus (Jordan B. Peterson) szállt vitába, olyan kérdésekre keresve a választ, amelyek számunkra, teológusok számára, több mint otthonosan „szólnak”. Ott se voltunk. Meg sem hívtak.
Simone Weil élete nem más, mint egy misztikus aszkéta tanúságtétele. Mintha az életének célja lett volna az, hogy a szenvedők iránti együttérzés miatt ő maga is szenvedjen. Nem véletlen, hogy filozófiája, hite szerint a legmélyebb szenvedésben, a szerencsétlenségben tapasztaljuk meg igazán Isten szeretetét. Egyedi módon mutat rá arra, hogy a szerencsétlenség által nagyon sok ember részesül Krisztus keresztjében – így pedig Isten szeretetében.
Stanley Hauerwas (szül. 1940) AEÁ-beli kortárs teológus. Ekléziológiáját meghatározza a civil vallás kritikája, a keresztyén kultúra hanyatlásának tudomásul vétele. Mára az egyház és a világi hatalom összefonódása miatt az evangéliumból sok minden elveszett. Az egyháznak nem kell a világi hatalmat keresnie, hogy megváltoztassa a világot, mert már önmagában is egy politikai közösség.
A trianoni békeszerződés után az erdélyi református egyház lassan ébredt a gyökeres változások okozta sokkból. „Nemzeti kultúránk és nyelvünk egyetlen védelmezője az egyház lett” – írja Musnai László, ez a mondat pedig a belmissziós folyamat spirituális hozadéka mellett annak társadalmi szerepére is utal. Az egyház belmissziójának tehát – a saját spirituális identitása és társadalmi relevanciája megerősítése érdekében – két irányúnak kellett lennie. Ez a kettős irányultság viszont elég gyakran reflektálatlanul maradt, ami gyakran zavarokhoz és konfliktusokhoz vezetett.
Oldalak
