Jákób angyalai – 1Móz 28,16–20a

Teológusnapon jött elémbe ez az ige. Nyilván, hogy ismertem korábbról a történetet, de valahogy akkor figyeltem fel az első fejezet érdekes részleteire. Eldöntöttem, hogy erről fogok prédikálni a pünkösdi kibocsátón, aztán elraktároztam az igét magamba. Valahányszor elővettem, mind több és több kapcsolópontot találtam a Jónás története és a mi életünk között, a Jónás prófétasága és a mi tanítványságunk között. Lássunk ezek közül néhányat.

Vannak mondatok, amelyeket nehéz kiejteni. De nem valamilyen nyelvtörő mássalhangzótorlódás miatt, vagy azért mert idegen szavakat ültetünk át toldalékoló nyelvünkbe, hanem a helyzet miatt tudjuk nehezen kimondani a szavakat. Mikor azt, aki fontos nekünk látjuk eltűnni a repülőterek fotocellás ajtajókkal leválasztott labirintusaiban, amikor a távolsági buszállomáson záródva sziszeg a jármű ajtaja, amikor a peronon felsikít a kalauz érces sípjának hangja, nehéz kimondani, hogy „Isten veled”, hogy „ég áldjon”. Nehéz bármit is mondani, nagyon nehéz elbúcsúzni.

Jéhú királlyá kenése – 2Kir 9,1–10
Lekció: 1Pt 4,12–5,10

Meddig lehet tűrni a hamisságot, a képmutatást, a megbízatással való visszaélést, a kegyes mezbe bújtatott önző érdekek és a dicsőség hajhászását közvetlen környezetünkben – az egyházban? És ha egyszer türelmünk elfogy, folyamodhatunk-e radikális megoldásokhoz?

A felolvasott részlet a klasszikus példája annak, hogy miért fontos a Szentírás eredeti szövegét is olvasni és értelmezni. Azért, mert a magyar fordításban, amit Károli a látni igével fordít, az az eredeti szövegben három különböző ige alakjában szerepel.

Látni és látni között különbség van, ami első olvasásra a magyar fordításból nem derül ki. Közismert Saint Exupéry gondolata A kis hercegből: Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.

A 90-es évek elején, amikor kétszer ennyien voltunk a Teológián diákok, mint ahányan most vagytok, és 4-5-en laktunk egy szobában, de volt olyan szoba, hogy 12-en is, akkor a gólyabálunkon azt a közismert éneket énekeltük egy kicsit a helyzetre alkalmazva, hogy adj helyet magad mellett. Zebedeus két fia, Jakab és János, ha nem is énekelve, de burkolva ugyanezt kéri Jézustól. Adj helyet magad mellett. Adj helyet magad mellett a te dicsőségedben.

- A bűnbánati hét textusai alapján -

A sivatag hódító-útra indult, és úgy néz ki, hogy senki sem tudja azt/őt feltartóztatni.
Az elsivatagosodás új világatlasza szerint, amely 2018 nyarán jelent meg, főleg Afrikában és Ázsiában rövid időn belül drámai méretű talajromlás következik be. A világméretű talajromlás következtében milliók élete válik lehetetlenné hazájukban és hagyják el ősi lakhelyüket.
A Holt-Tenger évről-évre zsugorodik, a felülete az utóbbi mintegy ötven évben körülbelül egyharmadával csökkent, a mélysége pedig évente egy méterrel apad.

A sivatag hódító-útra indult, és úgy néz ki, hogy senki sem tudja azt/őt feltartóztatni.
Az elsivatagosodás új világatlasza szerint, amely 2018 nyarán jelent meg, főleg Afrikában és Ázsiában rövid időn belül drámai méretű talajromlás következik be. A világméretű talajromlás következtében milliók élete válik lehetetlenné hazájukban és hagyják el ősi lakhelyüket.
A Holt-Tenger évről-évre zsugorodik, a felülete az utóbbi mintegy ötven évben körülbelül egyharmadával csökkent, a mélysége pedig évente egy méterrel apad.

A kezdetkor, az elhíváskor még bármi megtörténhet. Még nincs ott a vérverejtékes kiszenvedés, a megkínozottak fájdalma, a mártírhalál hideg dicsősége. Itt még erő van, hatalom van, minden jól indul. Sokszor Isten elhíváskor belenyúl az övéi életébe és visszaadja nekik az emberi méltóságot. Mózesből, a szökevényből így lesz népvezér, Ámószból a pásztorból próféta, aki a királlyal veszekszik, de a juhászbojtárból is így lesz király. A kisember kitörésének és felemelkedésének története sok ilyen elhívás, ezért szeretjük olvasni és hallani. De nem ilyen az Elizeusé. Ebben a pár versben summásan sok minden benne van: az elhívás, az emberi érzések, amelyek akadályoznak, a feddés és az elmarasztalás, de azután az engedelmesség is. Derűs hangulat helyett rögtön nehéz feladatok várnak Elizeusra. Ezen az istentiszteleten megnéztük Elizeus első nehézségeit, feladatait hátha ezáltal könnyebbé lesz ez a mi nehéz keresztyén hűségünk.

Engedjétek meg, hogy egy kérdéssel kezdjem. Van-e az itt ülők között valaki, aki saját üdvössége érdekében körül akarna metélkedni? Van-e olyan, aki esetleg ezt már korábban megtette? Senki? Senki, aki a Krisztus helyett a körülmetélkedést választaná? Akkor engedjetek meg egy második kérdést is: Van-e az itt ülők között valaki, aki úgy gondolja, hogy az ember a „törvény” cselekvése által – bármi legyen is az – lesz igazzá Isten előtt?

Az istentiszteleten az első négy tanítvány elhívása került terítékre. Jézus Galileában halászokat szólít meg. Galilea egy kevert nemzetiségű, félig asszimilált közeg. Isten mégis innen hív el szolgálatára embereket. Ha szívünkre ülne a kilátástalanság társadalmi jelenségeink miatt, vigasztaljon bennünket, hogy Isten bárhonnan elhívhat tanítványokat. Az evangélium nem tan hanem életvezetés. Ezért fontos életünkkel hirdetnünk az evangéliumot, és ezáltal képviselnünk a tant. Képesség helyet készenlétre van szükség, feltétel nélküli odaadásra. Elhivatásunkban ez erősíthet bennünket, ha életünket Krisztus szolgálatába akarjuk állítani, akkor a többi majd megadatik nekünk.

Kolozsváron élek, a belvárosban, 100 m2 alapterületű egyházi lakásban, néhány hónapja magyar kormánypénzből csodálatosan felújított közös belső udvarral. Teológiai tanári fizetésem magasabb, mint a romániai átlagbér. Van két gyermekem, két nagy fiam, akik keresik a helyüket a világban, és még nem találták meg a helyüket az egyházban. Abban az egyházban, amelynek én is lelkipásztora vagyok. Azok a gyermekek, akiknek én az apja vagyok. Szerető apja.

Egy magára valamit is adó filmsorozat ma úgy kezdődik a tévében, hogy néhány jelenetet bemutat az előző rész tartalmából. Az elhívás a szolgálatra igehirdetési sorozat első részében Jeremiás kapcsán arról hallhattunk, hogy az ember, amikor meghallja a prófétai szót, akkor válik tanítvánnyá, akkor vagyunk tanítványok, ha azt mondjuk, ami ránk bízatott és akkor kezdődik a küldetésünk, amikor felvállaljuk a feladatot, amit Isten ránk bízott.

Egy legációs kibocsátó alkalmával azt mondtam, hogy szeretném a beszédemet úgy elmondani, hogy azt egyfajta hamuba sült pogácsaként magatokkal vigyétek, tápláljon benneteket, ha megéheztek. Nem kalács, nem is kenyér, csak egy pogácsa, de az is valami.