Az angol és amerikai unitarizmus kialakulásával, legjelentősebb személyiségeivel ismerkedünk meg az előadások során. Ezek a kapcsolatok döntően befolyásolták nem csak a peregrinatio irányát, hanem az unitárius egyház teológiai irányultságát is.
Kovács Sándor
Az unitárius egyház első világháború utáni történetével, a népi demokrácia és a kommunista hatalom egyházellenes intézkedéseivel ismerkednek meg a hallgatók. Bemutatjuk a meghurcoltak és elítéltek életpályáját, de megismerkedünk a "demokrata szellemű kollaboránsokkal" is.
A kurzus célja, hogy a hallgatók mélyebb betekintést nyerjenek a magyar unitárius egyház 17–20. századi történetébe, különös figyelmet fordítva az egyházi és világi vezetők életére, munkásságukra és hatásukra. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók megértsék az unitárius egyház és hittörténet főbb eseményeit, fejlődését, valamint azokat az interperszonális és vallási tényezőket, amelyek befolyásolták a vallási közösség történelmét és vallási identitását.
A tárgy célja a radikális reformáció erdélyi és magyarországi fogadtatásának és elterjedésének, az unitárius egyház kialakulásának és korai történetének bemutatása. Az órákon a hallgatók megismerkednek a legfontosabb egyháztörténeti forrásokkal, a 16. században zajlott hitviták szövegével, a reformáció prédikátorainak harcmodorával. A közép-kelet-európai antitrinitarizmus legmarkánsabb, az európai eszme- és filozófiatörténetben is jelentős szerepet játszó személyiségeinek az erdélyi unitarizmusra gyakorolt hatását mutatjuk be.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
Pages
