Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház. Meghatározása szerint a felsőbbség feladata, hogy „megőrizze a teremtés rendjét, melyet Isten rendelése abba helyezett”, hiszen „gondviselésszerű egybeesés van a Tízparancsolat második táblája és a valós élet inherens törvényszerűségei között”. Az állammal való viszonyában az egyház első feladata, hogy rákérdezzen az állami cselekmények legitimitására. Másodsorban az egyháznak segítenie kell az állami visszaélések áldozatait. „Feltétlen felelősséggel tartozik a társadalom valamennyi rétegének áldozatai felé, még akkor is, ha azok nem keresztények”. Harmadsorban, az olyan rendkívüli helyzetekben, amikor az állam csődöt mond megbízatásában, az egyháznak közvetlen politikai akcióra is szabadsága van: arra, hogy „rudat vessen a küllők közé”, hogy megállítsa a pusztító gépezetet.