Tizenöt jelentős európai protestáns teológus művei erdélyi könyvtárakban fellehető példányainak feltérképezése, katalógusba rendezése.

2009 és 2014 között rendeztük sajtó alá a Bibliotheca Calviniana Transylvanica (Kolozsvár, 2014) című kötetet. A kiadvány Kálvin János minden 1700 előtt, Románia területén található könyvtárakban őrzött munkáinak a részletes (háromnyelvű) bevezető tanulmánnyal ellátott katalógusa.
A kötet szerkesztésekor nemcsak a katalógust szerettünk volna készíteni, hanem Kálvin teológiája erdélyi hatástörténetének kutatásához is hozzá szerettünk volna járulni. Ezért nemcsak közöltük a kötetekben található possessorbejegyzéseket, hanem megpróbáltuk azonosítani az egykori könyvtulajdonosokat. Erre azért volt szükség, mert tudni szerettük volna, hogy az ismertetett kötetek mikor kerültek a Kárpát-medencébe. Továbbá fontos volt, hogy az egykori tulajdonosnak milyen (egyház)társadalmi státusa volt. Hatástörténet szempontjából nem mindegy, hogy falusi lelkipásztor, egyházi vezető, kollégiumi professzor, vidéki kisnemes, polgár vagy főúr birtokolta és olvasta. A possessorbejegyzéseken kívül odafigyeltünk az egyéb kéziratos bejegyzésekre. Minden magyar nyelvű széljegyzetet közöltük, a latinok közül azokat, amelyek a hatástörténet szempontjából fontosak, illetve egyháztörténeti vagy prozopográfiai adatot tartalmaznak. (Pl. Erasmus Iohannis kolozsvári lelkipásztor Institúciájába jegyezte költözéseinek időpontját is.)

A könyv végén kijelöltük a további kutatási irányt :
Tíz–tizenöt európai reformátor teológiai munkáinak hasonló jellegű számbavétele bizonyos terület könyvtáraiban. Erre azért van szükség, mert így világosabban látunk abban a kérdésben, hogy melyiküket milyen gyakran olvasták a 16–18. századi magyarok (elsősorban, de nem kizárólag protestánsok). Egy Bibliotheca Reformatorum Transylvanica vagy éppen Hungarica birtokában valószínűleg sokkal többet tudnánk a hazai reformációról is.
A rendelkezésünkre álló 16. századi nyomtatványok kéziratos bejegyzéseinek vizsgálata új távlatokat nyithat a kor egyháztörténetének kutatói számára.

Jelen kutatás e nagyszabású bibliográfia szerkesztésére vállalkozik.

Szerzők és művek
A kutatás tervezésének talán legnagyobb kihívása a vizsgált szerzők kiválasztása volt.
Kizárólag olyan szerzők műveit kívánjuk számba venni, akiknek tudományos munkássága túlnyomórészt a 16. században zajlott. (Bekerült pl. a vizsgálandó szerzők közé Thédore de Béze, aki 1602-ben halt meg.) Szintén határt húztunk az időintervallum esetében is: Kizárólag 16. századi nyomtatványokat, ún. antikvákat fogunk katalógusba rendezni.
Mivel a fent nevezett gyűjtemények közül csupán a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai könyvtár, illetve a Protestáns Teológiai Intézet bibliotékája régi állományának katalógusa készült el, ezekre csak részben hagyatkozhatunk. A kutatandó gyűjtemények mindegyikének van viszont régi leltára, amelyet az Erdélyi könyvesházak című kiadvány (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történehéz 16.) II. kötetében Jakó Zsigmond adatainak felhasználásával Monok István, Némethn Noémi és Tonk Sándor közölt.
A két forráscsoport összevetésével az alábbi tizenhat szerző műveiből lehet mérhető mennyiségű példány a vizsgálandó gyűjteményekben:
Wittenbergi teológusok: Luther Márton (1483–1546), Philipp Melanchthon (1499–1560), Georg Major (1502–1574).
Lutheránus teológusok: Johann Brenz (1499–1570), David Chyträus (1530–1600).
Genfi teológusok: Kálvin János (1509–1564), Thédore de Béze (1519–1602).
Zürichi teológusok: Peter Martyr Vermigli (1499–1562), Heinrich Bullinger (1504–1575), Rudolf Gwalther (1519–1586), Ludwig Lavater (1527–1586).
Svájci teológusok: Johannes Oekolampad (1482–1531), Wolfgang Musculus (1497–1563), Benedictus Aretius (1522–1574)
Pfalzi teológusok: Franz Junius (1545–1602), Girolamo Zanchi (1516–1590).

A nevezett tudósok közül néhányan valódi humanistaként más tudományterületen is alkottak. David Chyträus számos történeti munka szerzője, Melanchthon Logica-ját, illetve Dialectica-ját tankönyvként használták a 16–17. század erdélyi református iskoláiban. Ezek a munkák nem kerülnek be vizsgálódásunkba, ugyanis jelentősen megváltoztatnák az arányokat. A majdani katlógusba kizárólag teológai munkák kerülnek.