Beszámoló a 2024. februári csendesnapokról

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 2024. február 9-10. között megtartott csendesnapok a vizsgaidőszakot követően lehetőséget nyújtottak arra, hogy diákok és tanárok a második félévet elcsendesedéssel és töltekezéssel kezdhessék.


A református-evangélikus szakirány programja

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 2024. február 9-10. között megtartott csendesnapok a vizsgaidőszakot követően lehetőséget nyújtottak arra, hogy diákok és tanárok a második félévet elcsendesedéssel és töltekezéssel kezdhessék.

Február 9-én, pénteken a református és evangélikus hallgatók számára áhítattal kezdődött a program, melyen Telegdi István hatodéves teológiai hallgató a Zsolt 13. alapján buzdította a résztvevőket, hogy életüket szánják Isten szolgálatára, úgy élve és szolgálva, hogy mindenben Isten dicsőségét tartsák szem előtt.

Ezt követően került sor Nagy Gábor és Pap Ákos lelkipásztorok Életszerű homiletika című előadására. Az előadók a szolgálatra való közös készülés tapasztalatait osztották meg a hallgatókkal, felmutatva az ige hasogatásának küzdelmeit és áldásait. Bemutatójuk során megbizonyosodhattunk arról, hogy a közös barátság talaján végzett szolgálatra való készülés megannyi jó gyümölcsöt terem.

Az első nap Rácz Ervin-Lajos, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktorának áhítatával zárult. Az igehirdető az Ez 24,15-19 alapján tartott áhítatában személyes életének tapasztalatain át figyelmeztette a jövendő lelkipásztorait a megpróbáltatások közötti szolgálat nehézségeire. Az igehirdető az áhítat végkicsengésében kiemelte, hogy az ige üzenete szerint mindig van következő nap, ennek fényében és ezt a fényt terjesztve élni pedig a legnagyobb kiváltság.

Február 10-én, szombaton a zsoltároké volt a főszerep, így a nap is a Zsolt 1 alapján tartott bibliaórával indult.
A délelőtt folyamán Adorjáni László, a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség lelkipásztora Imádkozás-imátkozás a zsoltárokkal című előadása hangzott el. Az előadó felhívta a figyelmet a kötött szövegek nyújtotta veszélyekre és lehetőségekre, ugyanakkor hitelesen mutatott példát abban, hogyan mélyülhetünk el a zsoltárok üzenetének tanulmányozásában. Az előadás végén a hallgatóság egy feladat által is kipróbálhatta a zsoltárokkal való imádkozás különféle formáit.

Az unitárius szakirány programja

Február 9-én, a csendesnek semmiképp sem nevezhető kolozsvári Bocskai téren, a Protestáns Teológiai Intézetben indult a hagyományos Csendesnapok nevű előadássorozat 2024. évi kiadása. Az Unitárius Kar meghívottjai, akik a hallgatók vizsgaidőszak utáni lelki elcsendesedését elősegítettek, Nagy László, marosvásárhelyi lelkész, valamint Fazakas Lajos Levente, bözödi lelkész, marosköri esperes voltak.

A rendezvényt rövid áhítattal és bibliamagyarázattal Fazakas Lajos Levente nyitotta meg, a Mt 20,1–16 verseivel, amelyben a szőlőmunkások példázata olvasható. A mindennapi élet „sorban állásairól”, a történet gazdájának igazságosságáról, vagy éppen igazságtalanságáról, a példázatbeli szolgák nézőpontjáról hangzottak el értékes, építő gondolatok. A magyarázat végét az esperes úr nyitva hagyta, az így kialakult kötetlen beszélgetésbe a teológiai tanárok, a hallgatók, valamint ft. Kovács István püspök úr is bekapcsolódott, aki az eseményt megtisztelte jelenlétével.

A jézusi tanítás és az arról való eszmecsere megalapozta a hangulatot Nagy László, idén nyugalomba vonuló tiszteletes életút előadásához. Laci bácsi 44 év szolgálatának tapasztalatait tárta a hallgatóság elé. Elbeszélése nyomán kirajzolódott a résztvevők előtt a fiatal homoródalmási teológiai hallgató, majd Marosvásárhelyen szolgáló gyakorló segédlelkész, később pedig szőkefalvi lelkész jellemrajza, aki, bár a sors nem kímélte, szilárd hittel hirdette és szolgálta az egy Isten dicsőségét. Érdekes volt hallgatni milyen lehetett egy másik korban kis-, majd nagy gyülekezetben szolgálni, fiatalon esperesnek lenni, jelen lenni az ezredforduló jelentős egyházpolitikai döntéseinél. Az előadás hallgatói betekintést nyerhettek a marosvásárhelyi gyülekezet aktív közösségi-, és hitéletébe is.

A tiszteletes úr a 21. század lelkészjelöltjeit az elfásulás, kiégés ellenszereként rendszerességre és következetességre intette. Vallomása végszójaként pedig felvillantotta azt a sorsot, amelyről minden lelkészjelölt, és gyülekezeti lelkész álmodhat: „a szép dolog, hogy ugyanarról a szószékről megyek nyugdíjba, amelyen elkezdtem szolgálatomat”. Vallomásának végére kirajzolódott a hallgató előtt egy nehézségekkel tarkított, de eredményes életút, amelyre példaként nézhet fel a mindenkori teológiai hallgató. Bizonyos, hogy a tiszteletes úrra és tanácsaira a teológiai hallgatók tanulmányaik és szolgálataik során is tisztelettel és szeretettel fognak visszaemlékezni.

Az előadások után a résztvevők jó hangulatú, közös ebéden vehettek részt a püspök úrral, a teológiai tanárokkal, valamint a meghívott vendégekkel.

Másnap, szombaton reggel Nagy László bibliamagyarázatával indult a nap, amelyen a Lk 10,29 verse, tágabb kontextusában az irgalmas szamaritánus példázata került górcső alá. A barátság témaköre, a mindennap rohanó ember kapcsolatai, ember és ember bonyolult viszonya képezték a magyarázat tengelyét. A tegnaphoz hasonlóan az előadást ezúttal is beszélgetés követte, amely keretén belül a Jézus korát érintő szociológiai kutatásokról is szó esett.

Az idei Csendesnapok záróelőadásán Fazakas Lajos Levente esperes úr számolt be lelkészi szolgálatáról. A hallgatók és a tanárok számára is viszonylag ismeretlen helyen, Bözödön végzett gyülekezeti lelkészségről, a falu és a község életében betöltött közszolgálati tevékenységről, valamint vallástanári tapasztalatairól hallhattak a résztvevők. Szolgálatával sikerült jó példát állítani a résztvevők elé, egyben magasra tenni a lécet a gyülekezetek életének megszervezésében. Isten áldása kísérje az esperes úr további munkáját és szolgálatát!

Közös program

A délután folyamán került sor a PS:ALTER együttes Zsoltárok modern köntösben c. előadására. Az alkalom során hat, modern köntösbe, dallamokba öltöztetett zsoltárfeldolgozással segítették az Istenre való figyelést és elmélyülést.

A program záró áhítatán Kerékgyártó Imola evangélikus lelkipásztor az első és utolsó zsoltár szavaival mutatott rá, hogy a zsoltárok mintegy gyöngysor állnak előttünk és szólítanak fel minket Isten dicséretére.

A tartalmas rendezvénysorozatot a diákpresbitérium által szervezett szeretetvendégség zárta, amely alkalmat adott az elmúlt két nap eseményeinek megbeszélésére, értelmezésére, az új tervek elindítására.

A beszámolót Telegdi István (MA 2. évfolyam református) és Széles László (BA 2. évfolyam) unitárius hallgatók készítették.