Tantárgyak

Horváth Levente · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi BS01 · Hitvallásismeret I A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.	Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 2 · Tavaszi BS01U · Unitárius hitvallásismeret A tantárgy célja, hogy a hallgató képes legyen az unitárius hitelvek kifejtésére, magyarázatára és teológiai értelmezésére a Ferencz József-féle Unitárius Káté alapján. A kurzus segíti a hallgatót, hogy az unitárius identitást meghatározó hitelvi kérdéseket megértse, illetve képessé teszi, hogy azokat hozzákapcsolja a keresztény dogmatika tágabb rendszeréhez.
Horváth Levente · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi BS02 · Hitvallásismeret II A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.	Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi BS10U · Enciklopédia A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.
Papp György · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi BS31 · Dogmatörténet I A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II.	Papp György · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BS32 · Dogmatörténet II A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. A második félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás negyediktől a nyolcadik századig terjedő korszakának, pontosabban az III–VII.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 7 · Őszi BS41 · Dogmatika I Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.	Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 5 \| 7 · Őszi BS41U · Unitárius hittan I A kurzus célja, hogy a hallgató képes legyen áttekinteni az unitárius hittan irodalmát és annak sajátos jellegét. Ezt követően képes legyen megérteni a hittani állításokat, a hittan tárgykörét, normativitását, célját és módszereit. Emellett képes legyen a vallásos hit, a tekintély, a türelem, a vallásszabadság és a kijelentés teológiai kérdéseinek értelmezésére.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 8 · Tavaszi BS42 · Dogmatika II Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.	Tódor Csaba · Kredit 6 · Szem 6 \| 8 · Tavaszi BS42U · Unitárius hittan II A kurzus során a hallgató képessé válik az unitárius hittan további alapvető kérdéseinek feldolgozására, különös tekintettel a Szentlélek tanára, az ember természetére és hivatására, Jézus életére és tanításaira, a bűn és a bűnbocsánat kérdésére, az üdvösség és az örökélet teológiájára, valamint a keresztség és az úrvacsora értelmezésére. Az egyház lényegének és küldetésének tárgyalása révén a hallgató átlátja az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd teológiai lehetőségeit.
Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi BS91 · Ókori filozófia A tantárgy célja az ókori filozófia alapvető irányzatainak és meghatározó gondolkodóinak megismertetése, valamint annak bemutatása, hogy ezek miként hatottak az európai kultúrára, a keresztény gondolkodásra és a teológiára. A kurzus idézetek és szövegrészletek elemzésén keresztül segíti a filozófiai források közvetlenebb megismerését, és feltárja a filozófiai fogalomkészlet teológiába való beépülésének történeti folyamatát.	Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi BS92 · Modern filozófia A kurzus áttekinti az európai filozófia történetét a reneszánsztól napjainkig, és bemutatja a filozófiai gondolkodás szerepét a kereszténység eszmetörténetében és a modern társadalomban. A hallgatók megismerkednek a főbb filozófiai irányzatokkal, kulcsfogalmakkal és gondolkodókkal, valamint azok hatásával a teológiai gondolkodásra és a keresztény világképre.
Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB11 · Ószövetségi teológia I. Az ószövetségi monoteizmus problémái Az Ószövetségi teológia tárgy általános célja az, hogy megpróbálja keretbe foglalni a tartalmilag oly szerteágazó Ószövetséget, és rávilágítson azokra a referencia-pontokra, amelyek a későbbi hagyományozás folyamán a zsidóság és a keresztyénség révén az emberiség kulturális közkincsévé váltak. Az Ószövetségi teológia I tárgy sajátos célkitűzése az, hogy bemutassa a korábbi ószövetségi-teológiai rendszerezési kísérleteket (tudománytörténeti áttekintés), majd ezek után rátér az ószövetségi istenképekre. A fókuszban a monoteizmus, a mitologikus nyelvezet és az istenábrázolás kérdése áll.	Balogh Csaba · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MB12 · Ószövetségi teológia II. Az Ószövetség politikai és kultikus világképe A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.
Balogh Csaba · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MB14 · Problémás ószövetségi textusok A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték.	Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 2 · Őszi MB61 · Újszövetségi teológia II. Az ősegyház és az apostoli teológia A keresztény hit alapjait az Újszövetség írja le. Ez a kurzus az őskeresztény közösség és Pál apostol tanításait vizsgálja, hogy megértsük, hogyan alakult ki a korai keresztény teológia. A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék az őskeresztény közösség és Pál apostol teológiai tanításainak alapjait, valamint azok történelmi és kulturális hátterét.
Kállay Dezső · Kredit 5 · Szem 1 · Tavaszi MB62 · Újszövetségi teológia I. Az evangéliumok teológiája és historiográfiája Az újszövetségi bibliai teológia elsődleges feladata a Názáreti Jézus történetének: tanításainak és tetteinek a megértése, ahogyan azt az evangéliumok feljegyezték. Célja, hogy bemutassa a Jézus-kutatás eredményeit, a kutatás módszertani problémáit, valamint a történeti Jézussal kapcsolatos kérdés jelentőségét.	Czire Szabolcs · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB65U · Alapösztönök transzformálására néző szövegek az őskereszténységben A szakszemináriumi jellegű tárgy exegetikai és valláspszichológiai nézőpontból vizsgálja az őskereszténység alapösztönök transzformációjára néző válogatott szövegeit, illetve az ősegyház vallási dinamikáját meghatározó nagyobb témákat.
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB81 · Alkalmazott hermeneutika A hermeneutika a megértés és értelmezés tudománya. Feladata, hogy feltárja az értelmes emberi megnyilvánulások (szövegek, egyéb jelek) jelentését, leküzdve a tér és időbeli távolságot. Ezen a kurzuson a hermeneutika történetét vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy miként járult hozzá a bibliai szövegek megértéséhez.	Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MH10 · A református egyház története a 20. században A modern egyháztörténet az Erdélyi Református Egyház 20 századi történetét mutatja be. A racionalizmus, majd a liberális teológia után az egyház vezetősége felismerte, hogy vissza kell térni a reformátori teológia alapjaihoz. Ennek a korszaknak a jelenetős eseményei közé tartozik a kolozsvári teológia megalapítása, a belmisszió elindítása, a nőszövetségi, ifjúsági munka megszervezése.

Oldalak