Magyar nyelv és irodalom II

A tárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen olyan magyar- és világirodalmi szövegekkel, amelyek segítenek felkészülni a lelkipásztori szolgálatra és releváns teológiai kérdések (emberi lét, hit, szenvedés, küldetés, kegyelem) tapasztalatait irodalmi formában dolgozzák fel. A szeminárium középpontjában a szöveggel való közvetlen találkozás, a közös értelmezés és a teológiai vonatkozások felszínre hozása áll.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Ismeri a félév kötelező szépirodalmi szövegeit, azok tartalmát, műfaji jellemzőit és irodalomtörténeti kontextusát.
– Ismeri az irodalmi szövegelemzés alapvető fogalmait: műfaj, narráció, elbeszélői nézőpont, intertextualitás, allegória, szimbólum.
– Ismeri a bibliai motívumok és teológiai témák (prófécia, megtérés, szenvedés, kegyelem, küldetés) megjelenési formáit a vizsgált irodalmi szövegekben.
– Tájékozott az olvasott szerzők életpályájának és korának főbb vonásaiban, különös tekintettel az erdélyi magyar irodalmi hagyományra.

Képességek

A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– Szépirodalmi szövegeket értelmezni irodalmi és teológiai szempontból egyaránt: azonosítani a bibliai intertextusokat, a lelkipásztori relevanciájú témákat és az emberi tapasztalat ábrázolásának módját.
– Önállóan előkészíteni és megtartani egy szemináriumot: szöveghez kapcsolódó kérdéseket megfogalmazni, értelmezési kereteket javasolni, a csoportos vitát moderálni.
– Különböző irodalmi műveket összehasonlítani tematikus és poétikai szempontok alapján, különösen a prófétai, apostoli és lelkipásztori szerepek ábrázolásának tekintetében.
– Irodalmi szövegek tapasztalatát reflektáltan megfogalmazni szóban, teológiai fogalomkészletet és irodalmi terminológiát együtt alkalmazva.
– Egy adott irodalmi mű teológiai üzenetét gyülekezeti kontextusban is érthetően közvetíteni.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Önállóan megtervezni és vezeti a rábízott szemináriumot, beleértve a szöveg releváns részleteinek kiválasztását, a kérdések megfogalmazását és a csoport irányítását.
– Kritikusan és empátiával közelít az irodalmi szövegek által felvetett emberi és teológiai kérdésekhez, elkerülve az egyoldalú moralizálást vagy az esztétikai szempontok elhanyagolását.
– Beépíti a lelkipásztori olvasás és az irodalmi érzékenység szempontjait saját hivatásértelmezésébe, felismerve az irodalom szerepét a gyülekezeti életben és az igehirdetésben.
– Nyitott a különböző értelmezési lehetőségek iránt és konstruktív módon vesz részt a közösségi szövegértelmezésben.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 Bevezetés
2 Heltai Gáspár: Száz fabula
3 Bodor Ádám: Az érsek látogatása
4 Babits Mihály: Jónás könyve
5 Visky András: Kitelepítés
6 Kosztolányi Dezső novellái
7 Balázs Ferenc: A rög alatt
8 Tamási Áron novellák
9 Mészöly Miklós: Saulus
10 Jorge Luis Borges: Márk evangéliuma
11 Makkai Sándor: Holttenger
12 Prófétai, apostoli, lelkipásztori szerepek az olvasott művekben
13 Összegzés, kitekintés
14 Vizsga

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 0 2 0
28 óra/szemeszter 0 28 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 50
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 2
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 8
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 22

Vizsgáztatás

A hallgató érdemjegye két részből áll:
– Szemináriumtartás (50%): A hallgató a félév során levezet egy kijelölt szemináriumot. Az értékelés szempontjai: értelmezési mélység, a teológiai vonatkozások feltárása, a vita irányítása és a hallgatótársak bevonása.
A szemináriumtartással kapcsolatos tudnivalók:
A félév során a megjelölt témákat (3., 5., 7., 9., 11.) a diákok készítik elő és vezetik le a szemináriumot.
Elmaradt szemináriumtartást a pótszesszióban írásban leadott legalább 5 oldalas dolgozattal lehet pótolni, a megadott szempontok figyelembevételével.

– Szóbeli kollokvium (50%): A hallgató a félév valamennyi olvasmányából kérdéseket kap; ezekre szóban válaszol. A vizsga értékeli a szövegek ismeretét, az összehasonlító szemléletet és a teológiai reflexiót.
A szóbeli kollokvium értékelési szempontjai:
– A hallgató ismeri a félév kötelező szövegeinek tartalmát, és konkrét részletekre hivatkozva tud róluk számot adni.
– A hallgató felismeri és értelmezi a szövegekben megjelenő bibliai motívumokat és teológiai témákat.
– A hallgató összehasonlító szemlélettel közelít az olvasott művekhez: képes tematikus kapcsolatokat, párhuzamokat és különbségeket megfogalmazni.
– A hallgató reflektáltan és saját szavaival fejezi ki egy-egy mű személyes hatását, lelkipásztori tanulságait.

Bibliográfia

Tanulmány könyvben