The Camel and the Eye of the Needle. This paper examines Jesus’ challenging statement in the Gospels about the rich entering the Kingdom of God, likened to a camel through a needle’s eye. We explore variations in this saying across the Gospels and consider interpretations aided by literary parallels from Greek, Hebrew, and Aramaic sources. These examples highlight the “eye of a needle” as a metaphor for impossibility, contrasted with a large object like a camel or elephant. While the presented examples are post-biblical, the motif’s roots may be older.
A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2024
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 15 (2024), 57-73 |
2023
|
In: After Constantine. Stories from the Late Antique and Early Byzantine Era 2023 (2023), 30-39 In this paper, I try to summarize the doctrine about the incarnation of Jesus Christ as it appears in the great Creeds of Christianity, but to see the trajectory of its development I will begin my presentation with a couple of snapshots from the world of the earliest Creed-like statements of the post-Biblical era |
|
In: Balogh Csaba Despre lucruri prea minunate. Studii din domeniul teologiei protestante (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet 2023), 81-93 În acest eseu, îmi propun să conturez doctrina referitoare la întruparea lui Isus Hristos așa cum este reflectată în cele mai semnificative crezuri ale creștinismului. Totuși, pentru a înțelege evoluția acestei doctrine, voi începe prin a prezenta câteva imagini din lumea primelor declarații asemănătoare cu crezul care au apărut în perioada post-biblică. |
|
In: Visky Sándor Béla, Papp György (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet - Egyetemi Műhely Kiadó 2023), 196-212 Ebben a tanulmányban a dogma szó etimológiája és óegyházi használatának feltérképezése segítségével kísérelem meg körülírni a dogma szó jelentésmezejét (illetve ehhez kapcsolódóan a dogmatikát és dogmatörténetet, mint a dogmával foglalkozó tudományágakat). |
|
In: Teológiai Fórum XVII. (2023), 19-37 Tanulmányomban a 90. zsoltárban előforduló khiasztikus szerkezeteket vizsgálom meg, és megpróbálok válaszolni arra a kérdésre, hogyan jelentkezik ezeknek a szerkezeteknek a hatása a zsoltár üzenetében. |
2022
|
In: Koltai Kornélia, Zsengellér József אהללה נא איש חסד Hadd dicsérem a kegyes férfit! : Tanulmánykötet Schweitzer József születésének centenáriumán (Magyar Hebraisztikai Társaság – L’Harmattan Kiadó 2022), 33-44 The purpose of this short paper is to present an analysis of the Hebrew text of Psalm 90,12, and to reflect on its extant Hungarian translations. In order to achieve my goal, I will divide the text into smaller unites, as suggested by the Masoretic accent signs, and during the analysis I will focus on: |
|
In: Benyik György Die Galater und der Brief an die Galater (Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány 2022), 293-304 The purpose of this short paper is to analyse the semantic field of the grammatical structure "δοκέω + εἶναι" which appears to be translated in various and ambiguous ways. Therefore, I invite the reader to a short philological adventure during which we will try to unfold the semantical field of the grammatical structure “οἱ δοκοῦντες στῦλοι εἶναι” used in Gal 2,9, and I try to find an answer to the following question: what does this characterisation exactly mean? |
2021
|
In: Benyik György Sacrifice and Ritual. From Abraham to Christ (JATE Press 2021), 329-340 In this short paper I try to outline how Theodoret of Cyrus did use in his work the term μυστήριον. This word has an extended semantic field. It can refer (among others) to any mystery or secret, to a mystery- or secret doctrine, to mystic implements, to divine secrets, etc. In the Late Antiquity it gained a semantic expansion, denoting the holiest rituals of the more and more consolidating Christianity. |
|
In: Balogh Csaba, Kolumbán Vilmos József Az Írás bűvöletében. Tanulmányok Adorjáni Zoltán 65. születésnapjára (11667) (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2021), 557-569 Ebben a tanulmányban a Zsoltárok 90,1–6 (mint a zsoltár első nagyobb egységének) masszoréta szövegét hasonlítom össze a Targumban található szöveggel, feltérképezve a fordítási különbségeket, és bemutatva az arám fordítás fontosabb jellegzetességeit. Munkamódszerem: először párhuzamos olvasásban közlöm a szakaszokra bontott zsoltár masszoretikus és targumi szövegét és fordítását, majd ezt követően kiemelem a hasonlóságokat és a fontosabb különbségeket. |
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 12 (2021), 77-104 Ebben az írásban nem kívánom a teljesség igényével ismertetni azt a szak-irodalmat, amely csak néhány összefoglaló mondat erejéig említi Valentinosz biográfiáját. Viszont van két monográfia, amelyet problémafelvetéseik, hipotéziseik, részletességük és viszonylag közeli megjelenésük2 okán érdemes kiemelnünk a publikációk tömegéből. A valentiniánus keresztyénség jelenlegi két legfontosabb szakértője, akik megkísérelték a lehető legpontosabban rekonstruálni az alapító életrajzát is: Einar Thomassen4 és Bentley Layton. |
2020
|
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
2019
|
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 343-352 The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est. |
|
In: Oláh Zoltán, Papp György Az alexandriai Biblia. Nemzet- és felekezetközi tanulmányok a görög Ószövetségről (2019), 245-270 A tanulmány célja bemutatni az 1Móz 1,26-ban olvasható kijenetés (teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra) héber és görög szövege közötti kapcsolatot. |
|
In: D. Tóth Judit, Papp György Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában (10538) (Hernád Kiadó 2019), 48-63 |
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 123-135 A 2Pt 1,5–7 erénykatalógusának magyar fordításai szembeötlő módon térnek el egymástól. E dolgozat célkitűzése: megvizsgálni a fordítások közötti különbségeket, és megkísérelni egy olyan fordítás elkészítését, amely a lehető legközelebb áll az eredeti görög szöveghez. |
2018
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 54-69 Az előadás első felében azt szeretnénk megvizsgálni, hogy Szentírás milyen közlést kifejező igékkel írja körül a hit megvallásának folyamatát, ezeket milyen szövegösszefüggésbe és élethelyzetbe ágyazza bele, illetve hogy ez milyen teológiai következményekkel jár. Ez a vizsgálódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitvallást mint műfajt pontosabban tudjuk körülírni és elhatárolni más szövegtípusoktól. Az előadás másik fele arra keresi a választ, hogy milyen bibliai gyökerük van azoknak a kifejezéseknek, amelyek az ókeresztyén teológiai irodalomban jelölték a hitvallás fogalmát. |
|
In: Kelet Kapuja II. (2018), 58-79 Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében. |
2017
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 81-99 |
|
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 275-288 Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez. |
2016
|
In: Református Szemle 109 (2016), 523-541 |
|
In: Református Szemle 109 (2016), 401-418 This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century |
|
In: Igazság és élet 10 (2016), 217-229 |
|
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165 |
2015
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 31-68 Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni. |
|
In: Журнал «Реформатский взгляд» 1 (2015), 101-115 Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ». |
|
In: Református Szemle 108 (2015), 64-75 |
|
In: Református Szemle 108 (2015), 137-158 |
|
In: Pálfi József Kálvini vonások a magyarok lelki arcán (Hatvani István Teológiai Kutatóközpont - Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 322-334 In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred. |
|
In: Református Szemle 108 (2015), 237-255 |
2014
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 5 (2014), 187-197 |
2013
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 167-185 |
|
In: Református Szemle 106 (2013), 649-661 |
|
In: Református Szemle 106 (2013), 7-26 |
|
In: Református Szemle 106 (2013), 239-249 |
|
In: Péter Csaba 450 éves a Heidelbergi Káté (Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2013), 61-79 A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona. |
2012
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 69-95 |
2011
|
In: Református Szemle 104 (2011), 55-73 |
|
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 2 (2011), 297-325 |
2009
|
In: Református Szemle 102 (2009), 659-669 |
2008
|
In: Református Szemle 101 (2008), 152-158 |
|
In: Református Szemle 101 (2008), 700-708 |
2007
|
In: Református Szemle 100 (2007), 190-194 |
|
In: Református Szemle 100 (2007), 626-635 |
|
In: Református Szemle 100 (2007), 636-643 |
|
In: Református Szemle 100 (2007), 194-196 |
2006
|
In: Református Szemle 99 (2006), 187-196 |
|
In: Református Szemle 99 (2006), 527-535 |
2005
|
In: Református Szemle 98 (2005), 187-197 |
|
In: Református Szemle 98 (2005), 70-83 |