Bibliaolvasás: Zsolt 111

Imádság:
Atya, Fiú, Szentlélek Istenünk! Világteremtő Úr, Megváltó Tett, megszentelő Lélek! Király vagy, aki előtt leborulunk! Bíró vagy, akinek ítéletére bízzuk sorsunkat! Atya vagy, akinek házában otthon lehetünk! Pásztor vagy, aki legelteted nyájadat! Szabadító vagy, aki valódi életet ajándékozol a benned hívőknek! Mi pedig gyermekek, tékozló vásott kölykök, akik paráznákkal étetik fel vagyonodat, rókát engednek a szőlőbe, csúfot űznek a kopasz prófétából, vagy magunk megyünk át a tűzön, hogy akaratunk meglegyen. Ilyenek vagyunk, de ha igédet halljuk, Lelked indít, hogy jobbak akarjunk lenni. Jobbak és többek mint apáink, ősszüleink, akiknek útján járni nem akarunk, de amiről letérni nincs módunk. Most mégis, akik itt vagyunk, hozzád szólunk.

Hálát adunk, mert tanévet zárunk. S bár előtted ezer esztendő egy őrváltás harmad-éjje, mi mégis csomót kötünk a folyó időre és hálás szívvel számláljuk szálait. Köszönjük, hogy taníthattuk és tanulhattuk igédet, gyakorolhattuk és próbálhattuk, hogy mondjuk el gyereknek és felnőttnek, ismerkedhettünk megannyi gyülekezettel, láthattuk egyházad múltjának és jelenének kérdéseidet, lehettünk kisinasok teológiai tudományos műhelyekben, és mindebben tanár és diák mind tanítvány előtted, és a kegyelemben közös részes társak. Köszönjük Atyánk!

Áldunk azért is, mert itt tényleg testvérek lehetünk. Volt a lábunkon kiránduló bakancs, orrunkban a hajnali kávé illata egy szessziós nap előtt, kacagás a szánkban a napsütötte padon, elfelezett vajaskenyér a tányéron, a miénkbe kulcsolódó kéz, átbeszélgetett éjszaka. Te voltál minden boldog pillanat forrása, és mindegyikért külön mondanánk hálát, de te úgy is tudod Urunk…

Urunk te mindent tudsz, és a te akaratod történik meg. De néha nehéz látni, hogy az egyiknek sikerül a másiknak nem. Hogy szétmennek barátságok, véget érnek kapcsolatok, vetélytárs az egykori szobatárs, és nem úgy megy a tanulás, az élet sora mint másnak, vagy mint kívánnánk, és a hitünk is oly törékeny, hogy folyton reped, szívünk szakad. Evangéliumod mutasson utat nekünk, a világ világossága ragyogja be sötét gondolatainkat!

Urunk egy évfolyam pászmát kap az aratásodban. Légy velük, adj bölcsességet, erőt és kitartást nekik, hogy hűséges szolgáid legyenek. Szentlelked által támogasd őket , hogy a hivatás, amelyet szívükbe adtál, soha el ne múljon, és minden órában tudják, mit kell mondaniuk. Akik maradunk, a vakációban se szűnjünk meg rólad elmélkedni, tanítványodnak lenni, hanem akármerre is járjon lábunk, utunk mindig hozzád vezessen. Templom legyen, ahol megjelenünk, és a szavunk szóljon bármiről is, de az életünk legyen igehirdetés. S add, hogy majd ismét fejet hajtva kérhessük áldásodat az új tanévre, amelynek kútfeje, csak úgy mint ennek célja és bevégezője csak te lehetsz. Imádunk és áldunk téged! Magasztaljuk szent nevedet. Tiéd a dicséret és a tisztesség, hála és felbuzdulás! Így könyörgünk hozzád, teremtő Atya, megváltó Fiú és megszentelő Szentlélek. Ámen.