A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Káin születésének rövid bibliai elbeszélését miként értelmezték a késő ókori zsidó hagyomány különböző szövegközösségei. A dolgozat először a héber szöveg nyelvi problémáira és azok klasszikus magyarázataira tér ki, majd a Septuaginta és a Vulgata fordítási megoldásait vizsgálja. Ezt követően a targumok, a Pirqé de-Rabbi Eliezer, valamint a Genezis Rabba kapcsolódó hagyományait ismerteti, kitérve a Szamaélhez és más transzcendens lényekhez kötött fogantatás-motívumokra is.

A Septuaginta — az ószövetségi iratok ókori görög fordítása — meghatározó szerepet játszott mind a hellenisztikus zsidóság, mind az ókeresztény egyház teológiai gondolkodásában, és az újszövetségi szerzők elsődleges bibliai szövege volt. Tudományos igényű magyar fordítása mindmáig nem készült el. A Septuaginta Hungarica projekt hosszú távú célja ennek a hiánynak a pótlása: a Septuaginta teljes, tudományos apparátussal ellátott magyar fordításának elkészítése.

This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.

Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.