2021. július 15-16-án a Teológiai Intézet tanárai közös tanácskozáson vettek részt az erdélyi és királyhágómelléki református egyházkerületek képviselőivel. A teológiai felsőoktatás jelenéről és jövőjéről szóló közös megbeszélésekre, egyeztetésekre 2016 óta rendszeresen sor kerül, idén már negyedik alkalommal.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyházi támogatással működő felsőoktatási intézmény. Ez a háttértényező, illetve a sajátosan elsősorban protestáns lelkipásztorképzésre specializálódó működési forma alapvetően megkülönbözteti ezt az intézményt más egyetemektől. Az egyházkerületekkel, mint intézményi fenntartókkal és támogatókkal való szoros együttműködés ebből a sajátos jellegéből fakadóan is természetesnek tekinthető. Ugyanakkor az oktatás és kutatás szervezését, azok tartalmát és minőségét illetően a Teológiai Intézetnek illeszkednie kell a felsőoktatással kapcsolatos általános nemzeti és európai standardokhoz. A tárgyalások ezt a kettősséget szem előtt tartva zajlottak.

A kétnapos megbeszélés közös ebéddel kezdődött és ugyanilyen informális keretben zárult. Az előre meghatározott napirendi pontok a következő főbb témákat érintették: az aktuális év felvételi vizsgája, a Teológiai Intézet és oktatás népszerűsítése, a hallgatók alkalmassági értékelésének bevezetése, a hallgatók körében végzett felmérések legfontosabb következtetései, az intézményi képzésszervezés és az új tanmenet alapkérdései, a gyakornokképzés kérdései.

Az új tanév alapképzésére rendezett felvételi vizsga összefüggésében elhangzott, hogy a 2021. év minden szempontból rendhagyónak tekinthető. A 2021. júliusi időszakában megrendezett felvételire ugyanis az elmúlt évekhez képest jóval kevesebben jelentkeztek, illetve meglehetősen nagy volt azon jelöltek aránya, akiknek a felvételi vizsgája nem sikerült. A felvételi vizsga tartalma korábbi megbeszéléseken is előkerült már. A felsőoktatási intézmények gyakorlata ebben a tekintetben eltérő. Van ahol a vizsga egy alkalmassági beszélgetésből áll és a továbbiakban derül ki a felvételizők tanulási készsége és képessége. A KPTI ebben a tekintetben még mindig ragaszkodik az alkalmasság mellett a tárgyi előismereteket felmérő vizsgához is. Elhangzott, hogy az akkreditációs értékelések alkalmával a komoly felvételi vizsga mindig pozitív értékelést nyer, illetve szoros összefüggésben áll egy másik jelentős intézményi mutatóval, hogy tudniillik az intézménybe bejövő és azt menet közben elhagyó hallgatók aránya csekély. Ez a képzés minőségét tekintve erősen pozitív mutató egyértelmű kapcsolatban áll a felvételi vizsga komolyságával. Az egyháznak és az intézménynek tudomásul kell venni a gyülekezetek felől érkező igényt a lelkészképzés iránt, ugyanakkor mindenképpen ragaszkodni kell a minőségi indikátorokhoz is.

Nem tekinthetünk el attól, hogy a 2020. és 2021. év a járványhelyzet szempontjából rendhagyó módon alakult. Ez nagy valószínűséggel a felvételi jelentkezésre is hatással volt. A felvételi interjúk kapcsán többen is jelzik, hogy egy-egy ifjúsági rendezvényen, táborban körvonalazódik bennük a gondolat a teológiai felvételit illetően. Éppen ezért, a felvételi jelentkezések számát illetően nem mellékes szempont, hogy az elmúlt két évben épp az ilyen jellegű gyülekezeti alkalmak maradtak el. Ráadásul, úgy tűnik, hogy az idén érettségizett magyar diákok száma alacsonyabb a korábbiakhoz képest. A fiatalok lelkészi életpálya iránti érdeklődését nem lehet tehát egy több szempontból is rendhagyó kontextus mellőzésével értékelni.

Mindazonáltal az elmúlt éveknek a felvételi vizsgák szempontjából is vannak komoly, jelzésértékű tanulságai. Ilyen tapasztalat például az, hogy a felvételire jelentkezők körében egyre ismeretlenebbek a hagyományos egyházi énekek. A teológia iránt érdeklődő fiatalok nem mind a vasárnapi istentiszteleten szocializálódnak, arányaiban jelentős számban egyházi iskolákból jönnek, vagy főleg ifjúsági alkalmakra járnak, ahol elsősorban nem a gyülekezeti használatra szánt énekanyagot ismerik. A vizsgára kijelölt énekanyagot ezért ennek a jelenségnek az összefüggésében újra kell gondolni.

A felvételi kérdése, a csökkenő hallgatói létszám magával hordoz ugyanakkor egy másik kérdést is, mégpedig azt, hogy hogyan lehet egy alapvetően belső elhívást szem előtt tartó lelkészképzést tanulni vágyó fiatalok körében népszerűsíteni. A Teológiai Intézetnek ez a sajátos jellege, annak kommunikálása ezen a ponton is megkülönbözteti azt más egyetemek szakirányaitól és az azok által magától értetődőnek tekintett marketing stratégiáktól. A cél itt nem csupán az, hogy az intézetnek minél több új diákja legyen, hanem az, hogy minél erősebb elhívástudattal készüljenek teológiai tanulmányokra. Ám tekintettel arra, hogy a belső elhívást a külső elhívás erősítheti meg, nem lényegtelen az intézmény népszerűsítése fiatalok körében. A megbeszélésen elhangzott, hogy ehhez ki kell alakítani, meg kell fogalmazni egy életpálya modellt, ugyanakkor jelen kell lenni lehetőleg minél több olyan fórumon, ahol megszólítható érdeklődőkre számítani lehet. Fontos adat pl. hogy az idei évben felvételizők több mint 90%-a egyházi középiskolából jött. Ez egyrészt azt jelzi, hogy az egyetemi képzést megelőző közeg fontos szempont a lelkészi életpálya kiválasztásában. Másrészt arra is utal, hogy a lelkészképzés irányába már korábbról el kell indítani azokat a fiatalokat, akiket felelős személyek (gyülekezetek, lelkipásztorok, tanárok, szülők) erre alkalmasnak tartanának. A KPTI keretében erre a feladatra külön erőforrást kell elkülöníteni, illetve ki kell dolgozni a megfelelő stratégiát.

A megbeszélésen előkerült a hallgatók alkalmasságát minősítő vizsga bevezetése is. Ott ahol olyan feladatra képeznek egyetemi hallgatókat, mint a lelkipásztori munkakör, a nevelés és szolgálati alkalmasság hangsúlyosan előtérbe kerül. Erre vonatkozóan hasonló profilú egyetemi képzésekben vannak már modellek. Sógor Árpád ifjúsági lelkipásztor ezeket összesítette és mutatta be. A Teológiai Intézetben 2007-ig volt minősítő vizsga, ám ennek inkább absolutorium jellege volt, mintsem a teológusi-lelkészi alkalmasság vizsgálata. A megbeszélésen elhangzott, hogy ez a kérdés szoros kapcsolatban áll a mentorálással, vagyis a teológus hallgatók követésével. Egyelőre nincs egységes álláspont abban a tekintetben, hogy a jelenlegi, évfolyamvezetői szerepkört kellene-e megerősíteni, a bibliaórás csoportokat vezető tanárok szerepét kellene-e átminősíteni, netán egy új, mentori szerepkört kellene beiktatni. Ráadásul az intézményben az ifjúsági lelkipásztor és lelki nevelő tanár is ide kapcsolódó tevékenységet végez. A vélemények inkább abba az irányba erősödtek fel, hogy a meglévő struktúrákat, amelyek nem minden esetben működnek optimálisan, tartalmi szempontból újra kell gondolni, át kell szervezni, konkrétabb célkitűzéseket kell megfogalmazni. Az elkövetkező tanévben a KPTI átgondolja a neveléssel kapcsolatos belső működési rendszerét, majd ennek függvényében összeállítja a hallgatók alkalmassági minősítő szabályzatát.

A találkozó második napja Kató Szabolcs teológiai tanár bemutatójával indult, amelyben a 2021. júniusi időszakában a teológus hallgatók között végzett felmérésének az eredményét ismertette. A felmérés a hallgatók tanulási szokásait, tanulási nehézségeit, társadalmi-közösségi interakcióját, egyházi szocializációját, egyházképét stb. vizsgálta családi, társadalmi és egyházi származási hátterük kontextusában. Ez az elemzés, amelyre a megszólított diákok kb. 70%-a válaszolt, átfogó képet nyújt arról, hogy kik azok a hallgatók, akik az egyetem polgárai, akik a lelkészképzésben részt vesznek. A felmérés, amelynek legfőbb célja a teológus hallgatók tanulási szokásainak felmérése, sok szempontból sztereotípiákat döntöget és újragondolásra késztet a képzés szerkezetét, tartalmát, eszközök használatát, az intézményi élet belső megszervezését illetően. (A felmérés összesített eredményét itt lehet elolvasni.)

A felmérés egyúttal felvezető is volt a következő témához, amely a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet lelkészképző tanulmányi programjának tervezett átalakításáról szólt. Balogh Csaba felvezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi lelkészképzés curriculumának utolsó módosítása 2007-ből való, és az is alapvetően a hagyományos keretekben gondolkodott. A lelkészképzés curriculuma valójában egy több évtized óta fennálló rendszert követ, amely ma mind szakmai, mind pedagógiai szempontból problémás. A hagyományos oktatási forma szellemi ismeretek átadására irányul, a modern oktatáselmélet viszont a teljes embert és annak kontextusát is legalább ugyanolyan mértékben figyelembe veszi. Az ismeretátadás mellett a személyiség fejlesztésének is fontos szerep jut. Továbbá a hagyományos curriculum egy „keresztyén világ” paradigmában gondolkodik, amely egyre kevésbé tekinthető magától értetődőnek, nemcsak Nyugat-Európában, hanem Erdélyben is. Ezért a kortárs lelkészképzésben gyakoribb a missziós paradigma, amely viszont több tekintetben más irányba vinné el a curriculumot. A tanmenet reformját komoly külső és belső tényezők gátolhatják, olyanok, mint az egymással ütköző elvárások, a minimális konszenzus megfogalmazásának hiánya, az egyházi stratégia és az egyetemi képzés összehangolásának problémája, az akadémiai világ és gyülekezeti valóság közötti erős diszharmónia, stb. A felvezetés egy új tanterv kialakításának a körvonalait, pillérjeit vázolta, fogalmazott meg javaslatokat, illetve javasolta megvitatásra. Ezek között szerepel olyan szempontok konkretizálása, mint az ideális egyház megrajzolása, a kontextuális kihívások feltérképezése, az ideális gyülekezetvezető profiljának megalkotása, az aktuális hallgatóság és egyházkép ismerete, illetve az idői keret optimalizálása. Egy korszerű tanterv alapkészségek kialakítására összpontosít és helyet hagy, sőt előfeltételnek tekinti a továbbképzést.

Az egyetemi képzés egyik fontos fokmérője a megtanult ismeretek és szakmai készségek gyakorlatban való alkalmazásának a készsége. Ennek egyik fontos mutatója a KPTI-ben 2017 óta bevezetett gyakornoki képzés. A végzős évfolyam hallgatói mentorok segítségével gyülekezetekben végzik szakmai gyakorlatukat. A megbeszélésen bemutatásra került a 2020-2021. év szakmai gyakorlatának összesített értékelése. Kiemelten kerültek előtérbe a hallgatók és mentorok konkrét javaslatai, szöveges visszajelzései, amelyek megerősítik, hogy a rendszer működik, de további hangolásra szorul. Egyértelműen kiderül, hogy a szakmai gyakorlat a tapasztalaton túl a személyiségfejlődéshez is nagymértékben hozzájárul, amelyben egyrészt a mentor mint egyfajta minta áll a jövendőbeli lelkipásztorok előtt, másrészt a gyakornok hallgató saját kritikai önértékelése segít személyisége megerősödésében és szakmai készségeinek elmélyítésében. A KPTI-nek ugyanakkor dolgoznia kell azon, hogy optimalizálja a gyakornokok tanulmányi és gyakorlati kötelezettségeit, azok arányát. A jövőre nézve a képzésnek ez a szegmense is további megbeszélés tárgya lesz, többek között a szeptemberben esedékes mentori találkozó alkalmával, amelyben minden értékelés és konkrét javaslat terítékre kerül.

A korábbi évekhez képest a 2021. évi illyefalvi találkozón nemcsak az Erdélyi Református Egyházkerület, hanem a Királyhágómelléki Egyházkerület is a legmagasabb szintű képviselettel jelent meg. A szakmai egyeztetést tekintve ugyancsak jelentős fejlemény, hogy a találkozón nemcsak a KPTI főállású oktatói voltak jelen, hanem a teológiai tárgyakat oktató társult tanárok is. Ez a módosított szerkezet egyrészt azt jelzi, hogy az itt megfogalmazódó kérdések egy nagyobb közösség ügyét képezik, amelyben mind egyházi, mind egyetemi részről mindazoknak helye van, akik szívügyüknek tekintik szűkebb értelemben az erdélyi református lelkipásztorképzést, tágabb értelemben a jövendő erdélyi református egyházának formálását.

(Fényképillusztráció: Kiss Gábor)