A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2023. december 7-én ünnepelte a közös protestáns lelkészképzés elindulásának 75. éves évfordulóját. A román kommunista állam vallásügyi államtitkársága egy 1948-as rendeletében vonta össze az addig független romániai magyar református, unitárius és evangélikus, illetve szász evangélikus lelkészképzést egy közös intézetbe.

A 75 évvel ezelőtti esemény erős politikai és kommunista indíttatásából adódóan az évforduló ünnepi jellege nem egészen egyértelmű, s ezt a felszólalók közül többen is kiemelték. Mindazonáltal a kezdetben a fenntartó egyházak érdekei ellen irányuló rendelet az idők folyamán pozitív irányba terelte az erdélyi protestáns lelkészképzést, s olyan ökumenikus lelkület kialakulásához járult hozzá, amelyre enélkül aligha kerülhetett volna sor.

Az ünneplő közönséget Kovács Sándor rektor köszöntötte Lukács evangéliuma 1,76-77 verseiből vett idézettel: „…az Úr előtt jársz, hogy elkészítsd az ő útjait, hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére.” Kiemelte, hogy ez a "szerény ünnepség" mindenekelőtt Isten előtti hálaadás azért, hogy ez útkészítés feladatát erre az intézményre bízta. Ennek a nemes hivatásnak az egyetemes jelentőségét nemcsak az egyházak, hanem a romániai és magyarországi állami intézmények is ismerik és elismerik.

A rövid igei felvezető után elhangzott a meghívott vendégek név szerinti köszöntése, majd ezt követték a meghívott személyek köszöntő beszédei.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke 1 Mózes 50:20 bibliai idézete alapján indított: "Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa." Beszédében kiemelte azt, hogy a lelkészképző intézmények egyesítésével a kommunista hatalom célja az egyházak fölötti kontroll gyakorlása lett volna. Abban reménykedtek, hogy így jobban tudják majd az intézményt ellenőrizni, illetve, hogy a tanárok és diákok majd egymásról szolgáltatnak információt az állambiztonsági szervek számára. A hatalom nem számolt viszont azzal, hogy a kisebbségi sors és a közös ellenség sokkal erősebbé tette az újólag létrehozott protestáns intézményt, mint amilyen korábban volt. Jól bizonyítja ezt az egységet az is, hogy amikor 1989 után erre lehetőség lett volna, az egyházak úgy döntöttek, hogy továbbra is ebben a struktúrában szeretnék folytatni az elkezdett közös lelkészképzést.

Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nemcsak az erdélyi, hanem a partiumi református közösségek intézménye is, amelynek hallgatói itt tanulhatják meg igazán azt, hogy mit jelent erdélyi vagy partiumi református lelkipásztornak lenni. Ez az intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti öntudatában és hitében megerősödve a saját szülőföldjén tegyen eleget hivatásának.

Kovács István a Magyar Unitárius Egyház püspöke listázta a kommunista rendszer egyházi iskolaellenes intézkedéseit, amelynek következtében közel ezer felekezeti iskola szűnt meg. Személyes beszámolójában megemlékezett arról, hogy ahogy a román kommunista belbiztonsági szolgálat (Securitate) tevékenysége a teológus diák családi életét is érintette.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szerint a 75 éves évforduló olyan esemény, amelyen az ember egyik szeme sír, a másik nevet. Az 1948-as rendelet célja az volt, hogy megtörje az erdélyi magyar egyházakat, a megszűnésig csökkentse az evangélikus hallgatók létszámát. Diákkorában a püspök maga is ennek áldozatává lett, mert a felvételi alkalmával csak "hely nélkül felvett hallgatóként" regisztrálták. Ennek ellenére a megpróbáltatások egy nagy családdá kovácsolták össze az intézetben élőket, s ezért lehet ezt az évfordulót nevetve is ünnepelni.

A szász evangélikus egyház részéről Gerhard Servatius-Depner köszöntötte az ünneplő közösséget. Beszédében röviden felvázolta a szász evangélikus lelkészképzés alakulását. Kiemelte azt, hogy bár 2006 óta a képzés külön intézményben folyik, és a szász evangélikus lelkészjelöltek száma drasztikusan lecsökkent, ennek ellenére jó, s az utóbbi időben egyre erősödő együttműködést tapasztalhatunk.

Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kiemelte, hogy az 1948-as esztendő, 1920 és 1944-45-höz hasonlóan szomorú emlékeket idéz. Ebben az évben az ingatlanelkobzások következtében az egyházak jelentős méretű vesztességeket szenvedtek el. A kommunista államosítás következtében előállt sérelmek orvoslása még várat magára. Ennek ellenére, a politikai rendelkezés egy dologgal nem számolt: ha a szentháromság nehéz teológiai kérdéseivel a református-evangélikus és unitárius egyházaknak egyazon intézményben sikerül megbirkózni, akkor minden más kérdésben egyességre lehet majd jutni. Kiemelte, hogy a protestáns lelkészek a közösség szervezőiként a politikusokéhoz hasonló szerepet töltenek be.

A román vallásügyi államtitkárság részéről Ciprian Vasile Olinici mondott beszédet. Beszédében kiemelte az intézményen belül megvalósuló felekezeti egységet és ennek szimbolikus jelentőségét. Erre az egységre - mondta - nemcsak ebben az intézményben, hanem országos szinten is szükség van, mert a keresztyén világszemléletnek ma sok másfajta ideológiával kell felvennie a harcot. Az államtitkár megerősítette, hogy az állam a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a lelkészképzés intézményi kereteinek fenntartása érdekében.

Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja mindenekelőtt az egyházak bátor kiállását emelte ki. A keresztyén egyházak nem féltek megvallani hitüket a nehéz időkben sem, akkor is, amikor ez hátratétellel járt együtt. Hangsúlyozta, hogy erre a bátor kiállásra, a nemzeti és hitbeli azonosságért folytatott harca ma ugyanolyan szükség van, mint korábban.

A kárpátmedencei lelkészképző testvérintézmények részéről Somogyi Alfréd, a Komáromi Selye János Egyetem dékánja mondott személyes hangvételű köszöntő beszédet. Elmondta, hogy a Bibliában Ábrahám nevéhez kapcsolódik a 75 év, aki ekkor kezd el Istennel a hit útján járni. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetre nézve irányadó az ábrahámi életút, amely vállalásokra kötelez, legdrágább áldozatvállalásokra is. Az intézménynek kitartást kívánt ennek az útnak a bejárásához.

Az ünnepi alkalmat Kovács Sándor rektor beszéde követte, amelyben vetített előadásában az elmúlt 75 évet értékelte az erdélyi protestáns lelkészképzés szempontjából. Kiemelte, hogy 1951-ben a kolozsvári, akkor még Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet "mind a beiratkozott diákok, mind pedig a tanárok létszámát tekintve a Román Népköztársaság második legnagyobb egyetemi fokú lelkészképző intézete volt." Az egyetem alkalmazottainak, oktatói és adminisztratív személyzetének teljes, besorolás szerinti bérköltségét biztosította, illetve a teológus hallgatók számára ösztöndíjat biztosított. A képzés tartalmi vonatkozásait illetően az egyházak voltak felelősek, de ezt fel kellett terjeszteni a Kultuszminisztériumhoz, amely azt jóváhagyta.

Az új intézményben 1948 őszén kezdődött meg az oktatás, de az ünnepélyes évnyitóra 1949. februárjában került sor. Kiemelte, hogy a protestáns lelkészképzésben főleg a 1950-es évek második felében jelentősen megnőtt a diáklétszám. Ehhez hozzájárult az is, hogy a teológus létmód kényszerpálya volt az osztályharc vesztesei számára. A felekezeti megoszlás adatait figyelembe véve, a legnépesebb református diáklétszám mellett jelentős mennyiségben voltak jelen az evangélikusok, főként szász evangélikusok, akik 1955-ig szintén Kolozsváron tanultak.

Az intézmény élete az 1956-os forradalom után jelentősen megváltozott. A letartóztatások, oktatói elmozdítások következtében megszüntették az addig önálló karokat, 1959-ben létrehozva az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetet. Az állami szervek részéről megmutatkozó politikai nyomás a '60-as évek végéig éreztette hatását. A '70-es évektől a diáklétszámban ismét enyhe növekedés figyelhető meg. A nyolcvanas évektől alkalmazott numerus clausus miatt azonban a hallgatói létszám ismét jelentősen lecsökkent. A református egyházkerületek 7-8 hallgatót, az unitáriusok 2-3, magyar evangélikusok 1-2 hallgatót vehettek fel.

A rendszerváltás után az egyházak szabadon rendelkezhettek a lelkészképző intézetek sorsáról. A szász evangélikus egyház úgy döntött, hogy 2006-ban a Lucian Blaga nagyszebeni egyetemhez csatlakozik. A magyar protestáns felekezetek továbbra is a közös fenntartású lelkészképző egyetem mellett döntöttek. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2009-ben szerezte meg első intézményi akkreditációját. A legutóbbi, 2020-as vizsgálat alkalmával pedig a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság 2020-ban a legmagasabb minősítéssel akkreditálta az intézetet. A KPTI 2010 óta a Magyar Örökség Díj részese, s 2012-től a nemzeti jelentőségű intézmények között a Magyar Köztársaság anyagi támogatásában is részesül.

(A rektori beszéd teljes terjedelmében letölthető a mellékletből.)

Az eseményről beszámoltak még:

A fényképfelvételeket Kiss Gábor készítette.