2023. július 9-10. között került sor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatói és az Erdélyi- és Királyhágómelléki Református Egyházkerületek közös találkozására, 2016 óta immár negyedik alkalommal. A rendszeresen megrendezett találkozó célja, hogy a Teológiai Intézetet működtető református egyházi vezetőkkel értékeljük az intézményben folyó munkát, illetve közös tervek szülessenek a KPTI és a fenntartó egyházak jövőbeli együttműködéséről.

Az EREK részéről Kató Béla püspök, Kolumbán Vilmos József főjegyző, Szegedi László missziói előadó, Ambrus Attila főgondnok és Gáll Sándor kancellár vettek részt. A KREK részéről Bogdán Szabolcs püspök volt jelen a megbeszélésen. A KPTI részéről Adorjáni Zoltán, Balogh Csaba, Buzogány Dezső, Éles Éva, Horváth Levente, Kállay Dezső, Kiss Jenő, Ősz Sándor Előd, Papp György, Somfalvi Edit, Székely József és Visky Sándor Béla tanárok vettek részt.

A 2023-as évi találkozón nyolc téma került feldolgozásra. A megbeszélés első napirendi pontja rendjén Balogh Csaba rektorhelyettes az elmúlt öt év, 2019-2023 felvételi adatainak elemzését végezte el. Bemutatójában kiemelte, hogy a 2021-es pandémia éve a jelentkezések számát látványosan befolyásolta. Ehhez képest a felvételizők számát illetően a 2022. és 2023. évben enyhe növekedés figyelhető meg. Rámutatott továbbá, hogy a korábbiakhoz képest a női jelentkezők számát tekintve nincs számottevő túljelentkezés. Feltűnő az is, hogy az egyházkerületek szerinti megoszlásban a KREK-ből érkező jelentkezések aránya az utóbbi években növekszik. Az adatok alapján az is megállapítható, hogy a református kollégiumokból a Teológiára jelentkezők száma folyamatosan csökken. Általában az egyházi hátterű intézményekből lelkészképzésre jelentkezők száma csökkenő tendenciát mutat. 2019-2020-ban az arány kb. fele-fele volt, 2021-ben, a pandémia évében a jelentkezők kb. 2/3-a egyházi intézményből jött. Ez a szám 2023-ra 1/3-ra esett vissza. Ezzel együtt az is megfigyelhető, hogy a küldő intézmények száma fragmentáltabb képet mutat. Többen érkeznek olyan intézményekből, amelyeknél korábban nem volt jellemző, hogy a végzős diákok a Teológiára felvételiznek. Ez fölveti annak a kérdését, hogy vajon az Intézet népszerűsítő programját nem lenne-e érdemes kiterjeszteni olyan középiskolára, amelyekre korábban nem gondoltunk. (A felvételi adatok részletes elemzése megtalálható a mellékelt PDF dokumentumban, illetve ezen a linken.)

A megbeszélés második napirendi pontja rendjén az elmúlt tanév intézménynépszerűsítési karavánjai kerültek kiértékelésre. A korábbi egyeztetéshez híven a 2022-2023. évben öt ilyen jellegű alkalomra került sor. 2022. május 23-án Kató Szabolcs Ferencz népszerűsítő program-koordinátor, illetve Kánya Réka és Pop Titus teológus hallgatók a Szatmárnémeti Református Kollégiumba látogattak el és mutatták be az Intézetet. 2022. augusztus 1-én és 4-én két ifjúsági táborban került bemutatásra a KPTI. 2022. október 8-án a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban járt a karaván Kató Szabolcs vezetésével és Telegdi István, Jónás Norbert, Páll Orsolya és Bíró Beatrix kíséretében. 2023. február 17-én pedig a Teológiai Intézet nyitotta meg kapuit a felvételi iránt érdeklődő középiskolások előtt. A nyílt napra 44 középiskolás érkezett Kolozsvárra. A Zeteváraljára első alkalommal tervezett nyári tábor az idén érdeklődés hiányában elmaradt. A megbeszélések alkalmával megerősítést nyert, hogy az intézménynépszerűsítési programot folytatni kell. A nyílt napok és az iskolai kiszállások mellett kiemelt jelentőséggel bírnak az ifjúsági táborok, csendesnapok, ahol egyszerre több érdeklődő fiatal is megszólítható. Ez egy másfajta környezet, mint az iskolai közeg.

Az illyefalvi megbeszélések visszatérő témája a képzések gyakorlati jellegének folyamatos kiértékelése, különös tekintettel a gyakornoki programra. A hatodéves mentori koordinációval működő gyakorlat 2017-ben indult el, s ez egyike az egyházkerületek és a Teológia közösen megvalósított terveinek. A 2022-2023. időszakban új fejlemény volt, hogy a mentori programba bekapcsoltuk a nyári időszakot is. A hallgatók további 4 hét gyakorlat idői keretet kaptak arra, hogy a gyülekezeti helyszínen mentor-lelkipásztorok mellett mélyítsék el gyakorlati ismereteiket. Az elmúlt akadémiai évben a végzős évfolyam diákjai 1235 aktív szakmai gyakorlati tevékenységet végeztek. A nyári időszak integrálása ellenére még mindig nem működik optimálisan a kazuáliák végzése. A nagyobb idői keretben viszont több teret kapnak a diákok arra, hogy az ifjúsági munkában részt vegyenek, amelyek jelentős részben éppen a nyári időszakra korlátozódik. A bejegyzett adatok alapján az adminisztratív tevékenység tág idői kerettel jelenik meg. Hasznos lenne ezt az időt, amely az esetek jelentős részében az irodai szolgálatot jelenti, optimálisabb formában kihasználni. Továbbra is problémát jelent a gyakornokok eltérő mértékű igénybevétele. Némelyek kevés, mások fölöttébb sok gyakorlatot végeznek. Egyetértés született abban a tekintetben, hogy szükséges lesz egy optimális feladatlétszám megállapítása. A szakmai gyakorlat részleteiben a mentorokkal szervezett őszi találkozó alkalmával kerül majd részletes elemzésre.

A gyakornokképzés egy másik tekintetben is revízióra szorul. Az elmúlt 7 év mentori programhoz kapcsolódó tapasztalata azt mutatja, hogy a gyakornokok nem szembesülnek minden gyülekezeti helyen azokkal a gyakorlati feladatokkal, amelyeket a program részeként szeretnénk megtanítani nekik. Ezért elkezdődött már az egyeztetés abban a tekintetben, hogy az egyes személyekre korlátozódó gyülekezeti gyakorlatok mellett mellett vonjunk be a programba olyan lelkipásztorokat (mentorokat), akik egy-egy hiányos feladattal kapcsolatban tartanának közös képzéseket (pl. felnőtt bibliaóra, ifjúsági misszió, gyülekezetépítés). Így azok a gyakornok-hallgatók is kellő képesítésre tehetnének szert, akiknél egy-egy feladattal való megismerkedés az adott gyülekezeti helyen hiányos marad. El kell továbbá gondolkodni azon, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb szűkebb idői keretben ugyan, de még a hatodév előtt elkezdeni a mentori gyakorlatot.

A megbeszélés ötödik napirendi pontja a lelkésztovábbképzés volt. Az egyházkerületekkel való egyeztetés nyomán, 2017 óta a KPTI évente kétszer kínál fel egy-egy terjedelmesebb továbbképzési programot. A KPTI által szervezett közös program iránt ugyan igény mutatkozik a lelkipásztorok részéről, de ebből nem mindenki veszi ki a részét, így azt folyamatosan rövidíteni kell. Továbbá a visszajelzésekben gyakran szóba kerül, hogy a továbbképzési program nem elég koherens. A jelenlegi eltérő személyi kutatási pászmákat figyelembe véve viszont úgy tűnik, hogy ezen nem lehet jelentős mértékben javítani. Illetve, az előadások egymásra hangolása sokkal több időt és rugalmasságot igényelne az előadók részéről. Egy-egy új előadás szakszerű előkészítése akár 100 órát is igényel, ezért a legtöbb esetben már kész publikációkat, kutatási eredményeket igyekszünk egy meghatározott témához idomítani. Szóba került az is, hogy a klasszikus előadások mellett hasznos lenne egy másik továbbképzési forma bevezetése is. A korábbi segédlelkésztovábbképzők alkalmával rendkívül pozitív visszhangja volt annak a tevékenységi formának, amely a lelkészi munka szupervíziójáról szólt. Itt elsősorban nem előadások hangzottak el, hanem egy-egy résztvevő hozott be a gyülekezeti gyakorlathoz kapcsolódó esettanulmányokat (kazuáliás igehirdetések, lelkigondozói jegyzőkönyvek, vallásórák, stb.), amelyek egy koordinátor szakember vezetésével a csoportban kerültek kiértékelésre. Az ilyen típusú tevékenység nemcsak a segédlelkész továbbképzésben lehet hasznos, hanem olyanok esetében is, akik már régóta végzik a szolgálataikat, de szívesen vennének részt lelkészi munkájuk koordinált, szakszerű megbeszélésén is. A visszajelzések alapján igény mutatkozna arra is, hogy szakirányok („tanszékek”) szerint kerüljenek meghirdetésre továbbképzési programok.

A beszélgetések rendjén előkerült a külföldön szerzett lelkészképesítő oklevelek honosításának a kérdése is. A 2023-as évben az EREK rendkívüli módon jóváhagyta, hogy egy lelkipásztor-jelölt, aki nem a hagyományos nappali tagozaton szerzett lelkészi oklevelet, jelentkezzen a Teológiára. Az EREK az esetleges hiányosságok és az erdélyi sajátosságok pótlására előírta a kétéves magiszteri képzésben való kötelező részvételt. Az új rendelkezés kapcsán fölmerült annak a kérdése, hogy érdemes-e a KPTI-nek is elgondolkodni a tömbösített képzés megszervezésében. A megbeszélés nyomán a jelenlegi konszenzus az, hogy ezt a kérdést egyelőre elnapoljuk, amíg ennek igénye felől meggyőződünk, és a szükséges kereteket illetően további egyeztetés születik. Az EREK egyelőre fenntartja magának a jogot, hogy a máshol végzett lelkészek befogadása tárgyában személyre szabottan rendelkezzen.

A megbeszélés hetedik pontja a KPTI képzési kínálatának bővítése volt. A Teológiai Intézet hagyományához híven kizárólag gyülekezeti lelkipásztorokat képez. Fölmerül a kérdés, hogy ezt a konstellációt továbbra is szándékozunk fenntartani, vagy gondolkodnunk kell azon, hogy a képzési kínálatokat tekintve elinduljunk új utakon is. Itt elsősorban az ún. „segítő szakmákra” kell gondolni, olyan rövid képzési programokra, amelyek közel állnak a lelkipásztor által végzett munkához, s lehetővé teszik a specializálódást, esetleg egyházi munkatársak képzését. A beszélgetés rendjén első körben a családgondozás, az addiktológia és az ifjúsági misszió specializációk kerültek terítékre. Ezeken a szakterületeken az egyház a maga szakembereivel olyan területeket fedhetne le, amelyek egyrészt az egyház küldetéséhez tartoznak, másrészt meg aktuális és akkut társadalmi igényeket elégítenének ki (fokozódó családi problémák, növekvő szerhasználat, ifjúság és egyház közötti disszonancia). A képzési programok némelyike felnőttképzés formájában már bizonyos szinten működik, de egyetemi képzéssé avanzsálása mind a szakmai színvonalát, mind a képzés elmélyítését segíthetné. Az egyház részéről megvan az elvi támogatás ebben a tekintetben, de szükséges a programok kivitelezésének további részletes kidolgozása.

A megbeszélés nyolcadik pontja rendjén Kiss Jenő dékán mutatott be egy diákok körében végzett felmérést, amelyből kiderül, hogy a teológiai tárgyak által támasztott elvárások meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásokat. Másszóval, kiderült, hogy a tanulás iránt támasztott magas igények és a diákok idői korlátait szükséges jobban egymásra hangolni. Amennyiben túlságosan magas a mérce, az demotiváló a hallgatókra nézve. Ráadásul, a befektetett munkának csak töredéke rögzül, s így az oktatás hatékonysága is komoly csorbát szenved. A képzés átszervezése rendjén, amelyre az elkövetkezőkben sor kerül, ezekre a pedagógiai szempontokra fokozottan figyelni kell.

A 2023. év megbeszélése jó hangulatban zajlott és átívelt a találkozó második nagyobb egységébe, az Illyefalván szervezett Coetus Theologorum közös intézményi találkozójába.

A KPTI oktatói köszönik az Erdélyi Református Egyházkerület vendégszeretetét és a közös ügyek megtárgyalásában tanúsított nyitottságot.

[Az eseményhez kapcsolódó felvételeket Kiss Gábor készítette.]