A keresztyénség felekezeti különbségre való tekintet nélkül egyöntetűen tanítja, hogy felfogása szerint a keresztyén hit és élet elválaszthatatlanul összetartozik. A hit, mint a bűnöst kegyelemből megigazító és gyermekévé fogadó Istenhez való viszonyulás nem csupán az emberi szív belső élménye, mely liturgikus cselekményekben jut kifejezésre, hanem meghatározza a hívő ember egész életvitelét, így az embertárshoz és szűkebb, tágabb környezetéhez való viszonyát.
A keresztyén életvitelnek iránytűre van szüksége. A változó idők változó normái és szokásai között, az Újszövetség jelentheti azt a kiindulópontot, amelyen a keresztyénségnek elsődlegesen tájékozódnia kell, hiszen abban fogalmazódtak meg azok a sajátos szempontok és irányelvek, amely nélkül nem képzelhető el a teológiai etika művelése sem. Az Újszövetség nem nyújt teljes körű etikai tanítást, nem ír elő egységes, tértől és időtől független normatív szabályokat, viszont rámutat azokra az elvi, teológiai alapokra, amelyek a mindenkori ember számára eligazítást jelenthetnek a legkülönbözőbb élethelyzetek és életkörülmények között is. Ezért az Újszövetségi etika tantárgy elsődleges célja, hogy feltárja Jézus és Pál tanításának etikai motivációt.
Célok
Az Újszövetségi etika szeminárium keretében az idegen nyelvű (angol, német) szakirodalom jeles alkotásainak válogatott fejezeteit tekintjük át azzal a céllal, hogy Jézus és Pál tanításában felismerjük és megragadjuk a teológiai-elvi megfontolások és a gyakorlati-etikai irányvonalak szerves egységét. Az elvi és gyakorlati elemek összekapcsolása komoly exegetikai, teológiai és hermeneutikai feladat elé állít. Eközben látni fogjuk, hogy az Újszövetségtől teljesen idegen a kazuisztikus szemléletmód, mely minden helyzetre konkrét és aprólékos szabályozást igyekszik kidolgozni. A keresztyén ember Isten könyörülő szeretetéből él, azon tájékozódik, és egész magatartását az ösztönzi, hordozza és alakítja a legkülönbözőbb élethelyzetekben. A megváltás történetisége arra tanít, hogy Isten iránti hálánkat és szívbeli ragaszkodásunkat a hit által munkálkodó szeretet valóságos tetteiben juttassuk kifejezésre.