Újszövetségi etika

A keresztyénség felekezeti különbségre való tekintet nélkül egyöntetűen tanítja, hogy felfogása szerint a keresztyén hit és élet elválaszthatatlanul összetartozik. A hit, mint a bűnöst kegyelemből megigazító és gyermekévé fogadó Istenhez való viszonyulás nem csupán az emberi szív belső élménye, mely liturgikus cselekményekben jut kifejezésre, hanem meghatározza a hívő ember egész életvitelét, így az embertárshoz és szűkebb, tágabb környezetéhez való viszonyát.
A keresztyén életvitelnek iránytűre van szüksége. A változó idők változó normái és szokásai között, az Újszövetség jelentheti azt a kiindulópontot, amelyen a keresztyénségnek elsődlegesen tájékozódnia kell, hiszen abban fogalmazódtak meg azok a sajátos szempontok és irányelvek, amely nélkül nem képzelhető el a teológiai etika művelése sem. Az Újszövetség nem nyújt teljes körű etikai tanítást, nem ír elő egységes, tértől és időtől független normatív szabályokat, viszont rámutat azokra az elvi, teológiai alapokra, amelyek a mindenkori ember számára eligazítást jelenthetnek a legkülönbözőbb élethelyzetek és életkörülmények között is. Ezért az Újszövetségi etika tantárgy elsődleges célja, hogy feltárja Jézus és Pál tanításának etikai motivációt.
Célok
Az Újszövetségi etika szeminárium keretében az idegen nyelvű (angol, német) szakirodalom jeles alkotásainak válogatott fejezeteit tekintjük át azzal a céllal, hogy Jézus és Pál tanításában felismerjük és megragadjuk a teológiai-elvi megfontolások és a gyakorlati-etikai irányvonalak szerves egységét. Az elvi és gyakorlati elemek összekapcsolása komoly exegetikai, teológiai és hermeneutikai feladat elé állít. Eközben látni fogjuk, hogy az Újszövetségtől teljesen idegen a kazuisztikus szemléletmód, mely minden helyzetre konkrét és aprólékos szabályozást igyekszik kidolgozni. A keresztyén ember Isten könyörülő szeretetéből él, azon tájékozódik, és egész magatartását az ösztönzi, hordozza és alakítja a legkülönbözőbb élethelyzetekben. A megváltás történetisége arra tanít, hogy Isten iránti hálánkat és szívbeli ragaszkodásunkat a hit által munkálkodó szeretet valóságos tetteiben juttassuk kifejezésre.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató gyakorlatra tesz szert az idegen nyelvű (angol és német) szakirodalom értő olvasásában, elmélyíti az újszövetségi exegézis és teológia művelésében megszerzett jártasságát, a gyakorlat szintjén tapasztalva meg a két szakterület szoros kapcsolatát és egymásra utaltságát. Betekintést nyer az egyes igehelyek (perikópák) értelmezéstörténetébe, felismerve azt a hermeneutikai helyzetet (szituáció) is, amelyben a megértési folyamat végbement. Felfedezi a keresztyén cselekvés mögött álló teológiai megfontolásokat és azt, hogy milyen módon feltételezi, ösztönzi és alakítja Isten Jézus Krisztusban véghezvitt üdvözítő tette a keresztyén magatartás minden vetületét.

Általános kompetenciák

A hallgató felismeri, hogy a keresztyén etika nem az érvényben lévő közösségi szokások vagy egy általános világethosz függvénye, hanem minden életösszefüggésben egyedül Isten megváltó tettén tájékozódik. Ha a keresztyén etika sok tekintetben hasonlóságot is mutat a divatos magatartási elvek és formák némelyikével (mint pl. nyitottság, elfogadás, szabadság), gyökerét nem az antropológiai, szociológiai, gazdasági vagy politikai megfontolások képezik, s ezért feladata, hogy az ilyen irányból érkező felvetéseket árnyalja, korrigálja vagy adott esetben, mint keresztyén szempontból tarthatatlant leleplezze.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 0 2 0
28 óra/szemeszter 0 28 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 75
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 20
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 15
Személyre szabott konzultáció 2
Szorgalmi idő összesen 47

Vizsgáztatás

A hallgató minden órára áttanulmányozza a kijelölt irodalmat. A szeminárium keretében, interaktív formában sor kerül az áttanulmányozott anyag rendszerezésére, feldolgozására, az olvasmány vagy a hallgatók által felvetett kérdések és nézetbeli különbségek megvitatására, valamint a tanultak alkalmazási lehetőségeinek feltárására. Az órán tanúsított aktív, értő és konstruktív részvétel részjegyként beszámít a vizsgaeredménybe.
A hallgató írásbeli dolgozatot készít egy kijelölt vagy szabadon választott újszövetségi teológiai-etikai kérdésről, amelyben a téma kifejtése mellett rá kell mutatnia egyéni érdeklődésének sajátos vetületeire, valamint a vizsgált probléma aktualitására és megoldásának lehetőségeire a mai életkörülmények között. A dolgozat 4000/5000 szó terjedelmű.

Bibliográfia

Könyv