Újszövetségi exegézis II (Márk Passiótörténete)
Az újszövetségi exegézis nyelvtudományi és történeti módszerei hasznos eszközök a textus objektivizálásában, keletkezési körülményeinek feltárásban és eredeti értelme megközelítésében. Kizárólagos módszer nem létezik, viszont a különféle módszerek kiegészítik, vagy kiegészíthetik egymást, ugyanis más-más oldalról közelítik meg a textust.
A kurzus célja Márk evangéliuma passiótörténetének mélyreható megismerése irodalmi, történeti és teológiai szempontból. A kutatók egyetértenek abban, hogy a legrégebbi és közös szenvedéstörténet körvonalait Márk evangéliumából lehet rekonstruálni. Ő ismerte leginkább az
eredeti (szóbeli, írásbeli vagy mindkét formában létező) szenvedéstörténetet, a későbbi írók az ő
anyagát használták fel és alakították tovább különböző gyülekezeti és teológiai szempontok szerint. Márk írásában elejétől kezdve minden egyetlen pontra utal, éspedig a keresztre. Jézus fellépésétől kezdve a fenyegetettség légkörében él, tanít, működik. Ezért is emlegetik úgy a
kutatók, hogy Márk evangéliuma nem más, mint Jézus szenvedéstörténete hosszú bevezetéssel (Martin Kahler). Mivel titkát csak a kereszt érteti meg, ezért a tömör, tárgyilagosra stilizált szenvedéstörténetben éri el minden korábban leírt történet a maga (teológiai) összegződését és csúcspontját. Ez a fajta szerkesztés sajátos elvárásokat támaszt az olvasókkal és értelmezőkkel szemben. A kurzus konkrétan a Mk 14–15 fejezeteit veszi vizsgálat alá. Az előadások tisztázzák Márk evangéliumának bevezetéstani kérdéseit, feltárják a passiótörténet műfajának hermeneutikai jellegzetességeit, ezt követően egy-egy perikópa exegetikai elemzése történik a már ismert módszertani szempontok alapján. Az exegetikai elemzés külön hangsúlyt fektet a Máté, Lukács és János passiótörténetekkel való összevetésre, a hasonlóságok és különbségek értékelésére.
Kompetenciák
Ismeret
A hallgató ismeri:
a Mk 14–15 szövegét görög és magyar nyelven.
a márki passiótörténet irodalmi szerkezetét és narratív dinamikáját.
a passió műfaji sajátosságaira vonatkozó főbb kutatási álláspontokat.
a szinoptikus összehasonlítás alapelveit.
a szenvedéstörténet kronológiai és hagyománytörténeti kérdéseit.
a szenvedés, messiási identitás és megváltás teológiai értelmezési lehetőségeit.
Képességek
A hallgató képes:
a görög szöveg önálló fordítására és nyelvtani elemzésére.
egy perikópa exegetikai feldolgozására (szerkezet, kulcsfogalmak, teológiai hangsúlyok).
a márki passiótörténet összevetésére más evangéliumi változatokkal.
írásban és szóban történő tudományos érvelésre.
szakirodalom kritikus használatára.
Felelősségvállalás és autonómia
A hallgató alkalmas:
önálló exegetikai dolgozat megírására a tudományos hivatkozási normák betartásával.
a különböző értelmezési lehetőségek közötti hermeneutikai döntések tudatos meghozatalára.
az akadémiai integritás normáinak betartására.
a teológiai értelmezés felelős alkalmazására egyházi és tudományos kontextusban.
Óraszerkezet
Időbeosztás
| Heti oktatási idő | Előadás | Szeminárium | Gyakorlat | |
|---|---|---|---|---|
| 2 óra/hét | 2 | 0 | 0 | |
| 28 óra/szemeszter | 28 | 0 | 0 | |
| Szorgalmi idő | Óra/félév | |||
|---|---|---|---|---|
| Összesített idő | 123 | |||
| A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő | 47 | |||
| További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen | 47 | |||
| Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése | 0 | |||
| Személyre szabott konzultáció | 1 | |||
| Szorgalmi idő összesen | 95 | |||
Vizsgáztatás
Vizsgáztatás
1. Rendhagyó preparáció, mely a végleges jegy 20%-át teszi ki. A hallgató a félév során előre megegyezett határidőre elkészíti a Mk 14–15 görög szövegének nyelvi és formai elemzését az alábbi szempontok szerint:
A preparáció kötelező elemei:
1. Igetípusok feltérképezése
Igetérkép készítése (fő igealakok, igeidők, aspektus, modusok rendszerezése)
Narratív dinamika megfigyelése
2. Főnévi analízis
Legalább három különböző genitivus-funkció azonosítása és meghatározása
3. Névmások rendszerezése
Személyes, mutató, vonatkozó névmások funkcionális vizsgálata
Referenciális háló feltérképezése
4. Melléknevek funkciója
Attributív / predikatív használat
Teológiai hangsúlyhordozó szerep
5. Határozószók és időhatározói szerkezetek vizsgálata
6. Elöljárószók elemzése
Gyakoriság
Esetvonzat
Teológiai vagy narratív funkció
7. Kötőszók listázása és tipológiája
Parataktikus / hipotaktikus szerkezetek
δέ, καί dominanciájának értékelése
Következtetés a narratív stílusra nézve
8. Egyéb, meg nem nevezett formai sajátosság azonosítása/felfedezése
9. Hermeneutikai következtetés levonása
Milyen nyelvi mintázatok rajzolódnak ki?
Hogyan szolgálja a forma a teológiai mondanivalót?
A preparáció értékelési kritériumai:
Pontos morfológiai azonosítás
Funkcionális (nem pusztán formai) elemzés
Következtetés levonásának képessége
Önálló megfigyelések megfogalmazása
2. Írásbeli záróvizsga
Írásbeli záróvizsga a teljes anyagból, amely a végleges jegy 80%-t teszi ki. A záróvizsgán használhatók a BibleWorks vagy Logos programban található bibliai szövegek, görög szótárak és nyelvtankönyvek.
Bibliográfia
Könyv
- (2007): Bevezetés az Újszövetségbe, 168-196 old.
- (2002): Mark 8:27–16:20. World Biblical Commentary 34B, 354 old.
- (2007): Mark. Hermeneia , 893 old.
- (2023): Júdás, az elveszett tanítvány, 27-39 old.
- (1978): Chronological Aspects of the Life of Christ. , 176 old.
- (2014): Mark. ECNT , 15 old.
- (2008): Jesus and the Eyewitnesses. The Gospels as Eyewitness Testimony, 45 old.
- (1985): The End of the Ages Has Come: An Early Interpretation of the Passion and Resurrection of Jesus., 35 old.
