A klasszikus ógörög nyelv koiné dialektusa az Újszövetség eredeti nyelve. Az órák célja a klasszikus koiné-görög nyelv alapjainak elsajátítása. A szentírás-tudomány elmélyítése érdekében a hallgatók négy szemeszterben megtanulnak görögül olvasni és írni, megismerkednek a nyelvtan alapjaival, a nyelv alapszókincsével és ezen keresztül az újszövetségi alapelemeivel. Hangsúlyos a morfológia, a mondattan a nyelvgyakorlat során kerül előtérbe.
Tantárgyak
Papp György · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi BB71 · Görög nyelv I |
Papp György · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi BB72 · Görög nyelv II A klasszikus ógörög nyelv koiné dialektusa az Újszövetség eredeti nyelve. Az órák célja a klasszikus koiné-görög nyelv alapjainak elsajátítása. A szentírás-tudomány elmélyítése érdekében a hallgatók négy szemeszterben megtanulnak görögül olvasni és írni, megismerkednek a nyelvtan alapjaival, a nyelv alapszókincsével és ezen keresztül az újszövetségi alapelemeivel. Hangsúlyos a morfológia, a mondattan a nyelvgyakorlat során kerül előtérbe. |
Papp György · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi BB73 · Görög nyelv III Az igeragozási ismeretek további bővítése, alaktani elemzés (az Újszövetség és Septuaginta egyszerűbb szövegdarabjai segítségével). |
Papp György · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi BB74 · Görög nyelv IV Az igeragozási ismeretek további bővítése az athematikus igékkel, az az Újszövetség és Septuaginta szövegdarabjainak alaktani elemzése. Az újszövetségi szóanyag és a teológiai fogalmak ismeretének további bővítése. Az alapvető mondattani kérdések megismerése. A hangsúly az eredeti szövegek pontos fordítására esik. |
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi A Biblia az Egyház könyve. Ebből az iratgyűjteményből meríti mindazt az ismeretet, amely feltétlenül szükséges hitének megéléséhez és életvitelének kialakításához. Különösen a protestantizmus hangsúlyozza a Biblia egyedüli tekintélyét a keresztyén hit és élet minden területén. Ezért a Biblia két nagy iratgyűjteményének, az Ó- és Újszövetségnek a tanulmányozása a bennük foglalt üzenet megértése érdekében elsőrendű feladat. |
Éles Éva · Kredit 5 · Szem 7 · Őszi BB91 · Újszövetségi exegézis I Az újszövetségi exegézis nyelvtudományi és történeti módszerei hasznos eszközök a textus objektivizálásában, keletkezési körülményeinek feltárásban és eredeti értelme megközelítésében. |
Éles Éva · Kredit 4 · Szem 8 · Őszi BB92 · Újszövetségi exegézis II „Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét.” 2Tim 2,15 |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi BH01 · Egyetemes egyháztörténet I Ez a korszak a keresztyén egyház kialakulásától a szentháromságtani viták lezárásáig követi figyelemmel az egyház történetét. A tárgy célja bemutatni azokat az eseményeket, amelyek következtében kikristályosodik az egyház tanítása és szervezeti egysége. Ugyanakkor bemutatjuk a keresztyénüldözések korát is, kitérve azokra a jellemzőkre, amelyek révén az egyháznak sikerült megmaradni az ellenséges környezetben. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi BH02 · Egyetemes egyháztörténet II Ez a korszak a keresztyén egyház tanításának kialakulásának kezdetétől az ezredfordulóig követi figyelemmel az egyház történetét. Célja bemutatni az egyház tanításának kialakulását, a nyugati keresztyénség kialakulásának első csíráit, valamint a pogány népek körében végzett missziót. Nagy hangsúlyt kap a nyugat-európai kultúra megszületésében jelentős szerepet betöltő karoling reneszánsz és a német császárság megszületése is. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi BH03 · Egyetemes egyháztörténet III A virágzó középkor egyháztörténete a megerősödött és intézményesült egyház történetének a kora. A tárgy megismerteti ennek a korszaknak a fontosabb eseményeit: az egyház megújítására tett törekvéseket, a függetelenség kivívását, a korszak meghatározó teológiai irányzatát, valamint a nyugati egyház nagy válságait is. A tárgy célja rámutatni az egyházi élet megújításának szükségességére, a középkori szerzetesrendek kialakulásának fontosságára, valamint a reformzsinatok szükségességére. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi BH04 · Egyetemes egyháztörténet IV Az előadások során a reneszánsz-kori egyház történetével, valamint az előreformátori mozgalmak történetével ismerkedünk meg, kiemelve azokat az eseményeket, amelyek az egyház megújítását indokolják. Az előreformátori mozgalmak ismertetésével betekintést nyerünk az egyház megújításának különböző aspektusaiba. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 5 · Őszi BH05 · Egyetemes egyháztörténet V A tárgy célja bemutatni a reformáció legjelentősebb személyiségeit és eseményeit. Luther, Kálvin és Zwingli életrajzán keresztül betekintést nyerünk a reformátorok meggyőződésének, teológiájának kialakulásába. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BH06 · Egyetemes egyháztörténet VI A tárgy célja bemutatni a reformáció utáni időszak jelentős eseményeit. Ezek közé tartozik az ellenreformáció, az európai uralkodók válasza a reformációra, a protestáns teológiai irányzatok ismertetése, illetve a felvilágosodás korának ideológiai és kronológikus ismertetése. |
Kolumbán Vilmos József · Kredit 4 · Szem 7 · Őszi BH07 · Egyetemes egyháztörténet VII A tárgy célja az, hogy bemutassa az egyetemes egyháztörténet 19-20. századi történetének legjelentősebb eseményeit. A kurzus elsősorban a protestáns teológiai irányzatokra és nagyobb jelentőségű események ismertetésére korlátozódik. Olyan teológiai irányzatok kerülnek bemutatásra, amelyek az globálisan hatottak a protestáns egyházakra. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi BH08 · Protestáns egyháztörténet I Az egyháztörténeti ismeretek nem csak kognitív szempontból fontosak, hanem hozzájárulhatnak a református identitás, az öntudatos kálvinizmus kialakulásához, megerősödéséhez. Nem lehet beszélni kálvinista öntudatról, identitásról, amennyiben nem ismerjük annak eredetét, gyökereit, hazánkban való meghonosodását. A Protestáns egyháztörténet tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BH09 · Protestáns egyháztörténet II A Protestáns egyháztörténet II tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház 17. századi történetét. Az ismeretátadás mellett célunk megismertetni a diákokkal a rendelkezésre álló történeti forrásokat, bibliográfiát, illetve az egyháztörténeti kutatás módszereit. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 3 · Szem 7 · Őszi A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét. A kurzus követi azokat az eseményeket, amelyek a fejedelemség korabeli erdélyi református egyházat meghatározták. Követi az egyházi struktúra, törvénykezés és kultúra kialakulását, változását, megszilárdulását e jelzett korszakban. |
BH10U · Unitárius egyháztörténet III Az unitárius egyház első világháború utáni történetével, a népi demokrácia és a kommunista hatalom egyházellenes intézkedéseivel ismerkednek meg a hallgatók. Bemutatjuk a meghurcoltak és elítéltek életpályáját, de megismerkedünk a "demokrata szellemű kollaboránsokkal" is. |
Kovács Sándor · Kredit 4 · Szem 6 | 8 · Tavaszi BH11U · Unitárius egyháztörténet IV Az angol és amerikai unitarizmus kialakulásával, legjelentősebb személyiségeivel ismerkedünk meg az előadások során. Ezek a kapcsolatok döntően befolyásolták nem csak a peregrinatio irányát, hanem az unitárius egyház teológiai irányultságát is. |
Ősz Sándor Előd · Kredit 2 · Szem 2 · Tavaszi BH31 · Latin nyelv I A kurzus célja a teológiai és egyházi latin nyelvhasználat megismerése és elsajátítása. A nyelvtani ismeretek mellett a kurzus történeti, művészettörténeti és teológiai szövegek segítségével szemlélteti a latin kifejezésmódot és gondolkodási formát. |