Az első féléves előadások elhelyezik a homiletikát a gyakorlati teológia tudományában, hogy elősegítsék a hallgatók teológiai tájékozódását. Ezt követően teológiailag megalapozzák az igehirdetést mint egyedi és helyettesíthetetlen egyházi szolgálatot, hogy erősítsék a hallgatókban igehirdetői szolgálatuk jelentőségének tudatát. Majd a prédikálás három alaptényezői közül részletesen tárgyalják a gyülekezet és a lelkipásztor szerepét a prédikálásban.
Tantárgyak
Székely József · Kredit 4 · Szem 7 · Őszi BP11 · Homiletika I |
Székely József · Kredit 4 · Szem 8 · Tavaszi BP12 · Homiletika II A második félév előadásai rámutatnak az igehirdetés valamint az írásmagyarázat (homiletikai exegézis), a biblika teológia, a rendszeres teológia, és a retorika közötti összefüggésekre. A homiletikai exegézis kifejtése megtanítja a hallgatókat, hogy hogyan kell használni az alapvető kommentárokat a prédikálásra tekintve. A biblika teológiai és rendszeres teológia kérdések megtalálása az alapigében biztosítja az igehirdetés bibliai és hitvallásbeli keretét és kontrollját. |
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi BP21 · Katekhétika I Első félévben a hallgatók megismerkednek személyes lelki folyamataikkal és felismerik az oktatásban-nevelésben való részvétellel kapcsolatos készségeiket, képességeiket, határaikat. Továbbá megismerkednek a személyiségpszichológiai, fejlődés-lélektani és neveléselméleti alapfogalmakkal, elsajátítják a konstruktív pedagógia szemléletmódját és megtanulják egyházi környezetben alkalmazni. |
Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi BP21U · Unitárius katechétika I A katechetikai / valláspedagógiai kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a keresztény nevelés alapelvelveivel, és felkészüljenek a gyülekezeti és iskolai vallásoktatásra. A félév folyamán rendszerbe foglaljuk azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az eredményes valláserkölcsi neveléshez vezetnek. |
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BP22 · Katekhétika II A Katekhétika II szervesen ráépül a Katekhétika I - ben tanultakra, az általános ismereteket korosztályra lebontva tanulja meg alkalmazni a hallgató, közben képessé válik órarendek és óratervek elkészítésére, hatékony óratartásra valamint arra, hogy a tanulás közben kialakult koncepcióját, nevelési eszméit meg tudja fogalmazni. |
Koppándi Botond Péter · Kredit 6 · Szem 4 · Tavaszi BP30U · Liturgika A liturgika az egyházi szertartásokkal kapcsolatos ismereteket tanítja. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a keresztény szertartások történetét, fölfedezzék az unitárius szertartások hitelvi összefüggéseit, illetve megismerjék az unitárius istentisztelet alkotóelemeiről szóló tudnivalókat. |
Somfalvi Edit · Kredit 3 · Szem 5 · Őszi BP31 · Liturgika I Első féléves kurzusunk célja a liturgika történeti és elméleti kérdéseinek tisztázása, hogy a hallgató betekintést nyerjen az első keresztyén gyülekezetek istentiszteleti életébe, az abból kialakult felekezeti liturgiákba, megismerje a reformáció újat hozó tanítását az istentiszteleti formákkal kapcsolatban, valamint részletesen elsajátítson minden református istentiszteleti formát. |
Somfalvi Edit · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi BP32 · Liturgika II A diák megismerkedik a szakrális terek történetével, a szakrális építészettel és a szakrális terekben való szakszerű mozgással és szolgálattal. Megtanulja és kipróbálja az évkör minden ünnepének, illetve az emberélet fordulóinak alkalmaikor tartott istentiszteletek református liturgiáját, annak megszervezését, irányítását, illetve ökumenikus eseményekkor kompetensen együttműködik a többi felekezet lelkészével. |
Székely József · Kredit 1 · Szem 3 · Őszi A kezdődő legációs gyakorlatokra való tekintettel, szószéki gyakorlatokra kerül sor. Ezek prédikáció-választásból, prédikáció-elsajátításból, az istentiszteleti rend (liturgia) összeállításából, istentiszteleti imádság-írásból, és a szószéki gyakorlatból állnak össze. A szolgálatok csoportos kiértékelése és megbeszélése rendjén, jó lehetőség nyílik a hallgatók igehallgatási kultúrájának az alakítására, valamint a kifejezőkészségük javítására. |
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 8 · Tavaszi BP40 · Bevezetés a lelkigondozásba Az egyre összetettebb társadalom és az egyre kuszább családi viszonyok nehéz életfeladatok elé állítják a keresztyén embert. Egyesekkel nem tud megbirkózni egymagában, vagy a hozzá közel állók segítségével. A gyülekezet, különösképpen a lelkipásztor törődése és szakszerű segítsége jelentős erőforrás lehet ezekben a helyzetekben. A valóság azt mutatja, hogy ez az erőforrás erőtlen és jelentéktelen. |
Jakabházi Béla Botond · Kredit 3 · Szem · Őszi BP43U · Fejlődéslélektan A lelkészségre készülő hallgató megismerkedik a lélektan fontosabb alapfogalmaival, megérti az embernek a fogamzástól a halálig tartó bio-pszicho-szociális változásait, felismeri az életkori sajátosságokat, érti az érzelmi-kognitív-erkölcsi fejlődés összefüggéseit, illetve az interperszonális kapcsolataiban értő és megértő módon tud kommunikálni. |
Jakabházi Béla Botond · Kredit 4 · Szem · Tavaszi BP44U · Személyiséglélektan A személyiségpszichológia segít a lelkészségre készülő hallgatónak, hogy megismerje az emberek közötti személyiségbeli különbségek eredetét és megnyilvánulási formáit. Az alapismeretek elsajátítása által felkészül arra, hogy az iskolai, kórházi vagy gyülekezeti közegben ismerje fel az emberi motivációkat és szükségleteket, ugyanakkor fontos ismeretekre tegyen szert saját személyiségének nyilvánvaló és rejtett működését illetően. |
Jakabházi Béla Botond · Kredit 2 · Szem · Őszi BP45U · Egészségpszichológia Az egészségpszichológia alapfogalmainak, az elméletek és az eredmények megismerése mellett a diák a sajátos, lelkészi hivatás jellegzetességeiből fakadó egészséget fenyegető faktorokra is rálátást nyer. |
Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi BP61U · Bevezetés a homiletikába I A homiletika a gyakorlati teológia azon diszciplínája, amely a prédikáció írásának és előadásának elméleti és gyakorlati tudnivalóit összegezi. A Teológiai Intézetbe frissen érkező hallgató az első félévben megismerkedik a gyakorlati teológia alapfogalmaival, betekintést nyer az ókori retorikába, megtanulja az anyaggyűjtés módszertanát, megismeri a szónoki eszközöket, és a nyilvános beszéd gyakorlásával elkezdi a prédikálásra való felkészülést. |
Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 2 · Tavaszi BP62U · Bevezetés a homiletikába II A kurzus ráépül az előző félévben tanultakra, annak folytatásaként tekintendő. Célul tűzi ki, hogy a hallgató megismerje a prédikálás történetét, a prédikáció műfaji sajátosságait, majd elsajátítsa a prédikációírás különböző módszereit, és az általa írt prédikációkat megtanulja előadni. |
Székely József · Kredit 1 · Szem 4 · Tavaszi A gyakorlat három tevékenységből tevődik össze: ismeret-integrációs gyakorlat, legációs prédikációk elsajátítása, legációs élmények és tapasztalatok feldolgozása, illetve teológiai reflexió. 1. Ismeret-integrációs gyakorlat. Elkezdődik az a folyamat, melynek fő célkitűzése az, hogy a hallgatók meglássák a megszerzett teológiai ismeretek gyakorlati használhatóságának a lehetőségeit. A cél tehát, az integrációs készség alakítása. |
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi A hallgató szert tesz általános formatani ismeretekre, megismerkedik a legjelentősebb zenei formákkal és műfajokkal, azok szerkezeti jellemzőivel, sajátosságaival. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató megtanul önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat. |
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi Az Egyházzene II a protestáns himnolgógia fontosabb kérdéseivel foglalkozik. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, a reformátoroknak a gyülekezeti éneklésről és zenélésről vallott tanításával, az énekeskönyvek történetével, a jelentősebb énekszerzők életével és munkásságával. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató tudjon önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, tudjon eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat. |
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi BP89 · Egyházzenetörténet I Az Egyházzenetörténet I betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a kezdetektől a reformáció koráig. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, az ókori görög zenének a keresztény zenére gyakorolt hatásával, a gregorian énekkel, majd a különböző korszakok egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel. |
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi BP90 · Egyházzenetörténet II Az Egyházzenetörténet II betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a reformációtól a 20. századig. A hallgatók megismerkednek a reformáció egyházainak az egyházi zenéhez való viszonyulásával, a különböző korszakok protestáns egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel. |