Tantárgyak

Papp György · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi

A héber nyelv az Ószövetség legfontosabb eredeti nyelve. Ennek megfelelően az órák célja a klasszikus (bibliai) héber nyelv alapjainak elsajátítása. A szentírás-tudomány elmélyítése érdekében a hallgatók négy szemeszterben megtanulnak bibliai héber nyelven olvasni és írni, megismerkednek a bibliai héber nyelvtan alapjaival, alapszókincsével és ezen keresztül a héber bibliai gondolkodásmód alapelemeivel. A morfológia, a mondattan elsősorban a nyelvgyakorlat során kerül előtérbe.
Papp György · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi

A kurzus a bibliai héber nyelv „motorjával”, az igerendszerrel foglalkozik. A cél nem a paradigmák mechanikus reprodukálása, hanem az igék morfológiai és szemantikai logikájának megértése. A hallgatók megtanulják az igék osztályozási szempontjait, a különböző igealakok (qatal, yiqtol, weqatal, wayyiqtol, imperativus, cohortativus, jussivus, infinitivus, participium) funkcióit és az igetörzsek jelentésmódosító szerepét.
Papp György · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi

A kurzus célja a bibliai héber mondattan rendszerezett áttekintése Arnold–Choi és Waltke–O'Connor művei alapján. A hallgatók elsajátítják a névszói és igei csoportok belső logikáját, valamint az összetett mondatok tagmondatai közötti összefüggéseket (pl. feltételesség, kauzalitás, narratív szekvenciák).
Papp György · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi

A kurzus a bibliai héber nyelvi képzés lezáró szakasza, amely a szöveg irodalmi és stilisztikai mélységeire fókuszál. A cél a prózai és költői műfajok sajátosságainak felismerése, a retorikai eszközök (parallelizmusok, alakzatok) azonosítása és a teológiai üzenet stilisztikai megalapozása.
Papp György · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi

A kurzus a bibliai görög (koiné) nyelv alapjait fekteti le. Az Újszövetség eredeti nyelvének elsajátítása az első félévben a hangtan és a névszói rendszer köré szerveződik. A hallgatók megtanulnak görögül olvasni és írni, megismerkednek a három deklináció névszóival, a névmásokkal, a melléknevekkel és az indeklinábilis szófajokkal (prepozíciók, határozószók, kötőszavak), majd a félév végén a névszói mondat elemzésébe kapnak betekintést.
Papp György · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi

A kurzus a koiné görög nyelv „motorjával", az igerendszerrel foglalkozik. A félév során a hallgatók megismerkednek a thematikus (-ω) és athematikus (-μι) igeragozással, az actio-rendszer (imperfecta, instans, perfecta) logikájával, az igemódokkal (indicativus, conjunctivus, optativus, imperativus) és a személytelen igemódokkal (infinitivus, participium).
Papp György · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi

A kurzus célja az újszövetségi görög mondattan rendszerezett áttekintése. A hallgatók elsajátítják az egyszerű mondat belső logikáját – az alany, állítmány, tárgy, határozók és jelzők szintaktikai viszonyait, különös tekintettel a genitivus és dativus gazdag mondattani tipológiájára –, valamint az összetett mondatok szerkezetét (feltételes, cél-, ok-, idő-, következményes, vonatkozó mellékmondatok).
Papp György · Kredit 3 · Szem 4 · Tavaszi

A kurzus az újszövetségi görög nyelvi képzés lezáró szakasza, amely a szöveg irodalmi és stilisztikai sajátosságaira fókuszál. A hallgatók megismerkednek a szó- és mondatrendi alakzatokkal (hiperbaton, prolepszis, khiazmus), a rövidítés és az ismétlés/halmozás stílusalakzataival (ellipszis, anafora, klimax, aszindeton), valamint a szóképekkel és trópusokkal (metafora, metonímia, hiperbola, litotész, irónia).
Papp György · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi

A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II.
Papp György · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi

A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. A második félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás negyediktől a nyolcadik századig terjedő korszakának, pontosabban az III–VII.