A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2013
In: Református Szemle 106 (2013), 7-26 |
In: Csaba K. Zoltani Transylvania Today: Diversity at Risk (Osiris Kiadó 2013), 195-206 |
In: Magyar Kisebbség 18 (2013), 57-81 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Teologia Orthodoxă 58 (2013), 125-134 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 167-185 |
In: Keresztény Magvető 119 (2013), 3-26 |
In: Igehirdető 24 (2013), 59-70 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 111-128 |
In: Igazság és élet 7 (2013), 357-369 |
In: Unitárius Kalendárium (Erdélyi Unitárius Egyház 2013), 175-186 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 53-75 |
In: Kovács Ábrahám Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák. Magyar protestáns teológiai kitekintések (Kálvin Kiadó 2013), 69-87 |
In: Jézustól Krisztusig. 24. Nemzetközi Biblikus Konferencia 1 (2013), 65-78 |
In: Erdélyi Múzeum 65 (2013), 108-124 |
In: Kiss Jenő, Meulink Korf, Hanneke, Melzer, Annette Megmásíthatatlan jogigény. Betekintés a kontextuális segítésbe 16 (Exit 2013), 101-114 |
In: Református Szemle 106 (2013), 239-249 |
In: Református Szemle 106 (2013), 649-661 |
In: Wien, Ulrich A., Brandt, Juliane, Balogh F. András Radikale Reformation. Die Unitarier in Siebenbürgen (Böhlau 2013), 241-289 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Teologia Orthodoxă 58 (2013), 115-124 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 187-197 |
In: Balogh Margit, Kókai Nagy Viktor Újszövetség és eszkatológia. Tanulmánykötet Peres Imre tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2013), 145-158 |
In: Czire Szabolcs Az Egység tükröződései. Unitárius teológiai tanulmányok 1 (Protestáns Teológiai Intézet / Magyar Unitárius egyház 2013), 47-61 |
In: Református Szemle 106 (2013), 208-218 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 77-88 |
In: Pannonhalmi Szemle 21 (2013), 10-17 Az unalomérzet tulajdonképpeni jelenségéről az Ószövetség néhány helyén olvashatunk. Ennek fogalmát a qúc igegyök hordozza, amely ott, ahol az unalomérzetet fejezi ki, kizárólag csak személyes igemódban fordul elő. |
In: Péter Csaba 450 éves a Heidelbergi Káté (Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2013), 61-79 A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona. |
In: Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban (Egyetemi Műhely 2013), 214-240 |
In: Bonhoeffer, Dietrich Az egyház lényege (Exit 2013), 7-16 |
2012
In: Partium. Irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat 20 (2012), 52-58 |
In: Vetus Testamentum 62 (2012), 636-641 Resheph and Qeteb from Deut 32:24 are considered in modern scholarship as demons. This short paper argues this theory and points out a possible alternative explanation: literary paganism. |
In: Fazakas Sándor, Ferencz Árpád Krisztusért járva követségben... Teológia - igehirdetés - egyházkormányzás. Tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2012), 349-358 |
In: Igazság és élet (Lectio continua) 6 (2012), 1-4 |
In: Benyik György Isteni bölcsesség - emberi tapasztalat (JATE Press 2012), 35-49 Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 245-255 |
In: A gáncs nélküli lovag. Beszélgetések Dr. Széplaki Kálmánnal (Koinónia 2012), 63-72 |
In: Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások (Erdélyi Református Egyházkerület 2012), 7-31 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 69-95 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 295-306 |
In: Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások (Erdélyi Református Egyházkerület 2012), 44-47 |
In: Református Szemle 105 (2012), 580-588 |
In: Református Szemle 105 (2012), 341-365 Die Religion des Gebiets Israels erscheint aufgrund der erschießenen ikonographischen und archäologischen Quellen als eine Bild verehrende, polytheistische Religion. Dies wieder-spricht der traditionellen Sicht, die mit einem genuinen anikonischen Jahwismus zählt. In der Forschung sind verschiedene Erklärungsparadigmen ans Licht getreten, die immer wieder dar¬auf hinweisen, dass die Bildverehrung eine Devianz der Volksfrömmigkeit sei. |
In: Lovas Borbála, Nádor Zsófia, Szatmári Áron, Szilágyi Emőke Rita Mikro & Makro 6 (Pécsi Tudományegyetem 2012), 153-163 Das alttestamentliche Weltbild und seine Rezeption bei Calvin |
In: Orpheus Noster 4 (2012), 26-50 Bár Ézs 19,16-25-t gyakran a késő fogság utáni időszak eszkatologikus próféciáival hozzák kapcsolatba, a prófécia szövegének, teológiájának és lehetséges történelmi hátterének vizsgálata arra indít, hogy megkérdőjelezzük ezt a feltételezést. Ézs 19-ben nem egyszerűen „univerzalizmusról” van szó, hanem ennek a JHVH világuralmát valló képzetnek arról a formájáról, amely a JHVH-nak való szolgálatot és az idegen népekhez való viszonyát nem eszkatologikus, hanem történeti keretek között képzeli el (vö. pl. 19,23: „szolgálni fogja Egyiptom Asszíriát”). |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 9-36 Zsolt 139,13-16 az ószövetségi antropológia szempontjából fölvet néhány rendkívül izgalmas kérdést. A költemény a magzat anyaméhben való alakulását Isten teremtő munkájának tekinti. A 15. vers egymással párhuzamba állítja a magzat anyaméhben való formálódását és a föld mélyén való alakulást. Mit is jelent ez, az ószövetségi klasszikus teremtéstörténet fényében meglehetősen szokatlan képzet? Milyen könyvről beszél a 16. vers és milyen értelemben vonatkozik ez a könyv a még meg sem született ember életére? |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 309-325 |
In: Borght, Eduardus van der, Geest, P. van Strangers and Pilgrims on Earth. Essays in Honour of Abraham van de Beek (Brill Academic Publishers 2012), 503-522 |
In: Borght, Eduardus van der, Geest, Paul van der Strangers and Pilgrims on Earth. Essays in Honour of Abraham van de Beek (Brill Academic Publishers 2012), 523-534 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 99-108 |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 124 (2012), 369-384 In the last confession of Jeremiah, Jer 20,7–18, the individual complaint in vv. 7–13 and the poem of vv. 14–18 appear to have been put side by side without any obvious connection. The present study seeks to establish the relationship between these pericopes. A closer analysis of the complaint from a literary critical point of view suggests that vv. 7a.8–9 form the basic layer of the pericope, while vv. 10.12 and 11.13 should be considered as later expansions. Vv. |