A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2016
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 29-40 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 61 (2016), 176-185 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 373-385 |
In: Református Szemle 109 (2016), 401-418 This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century |
In: Református Szemle 109 (2016), 55-67 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 260-275 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 294-311 |
In: Református Szemle 109 (2016), 279-331 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 119-132 |
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia - Bolyai Társaság 2016), 143-160 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 3-18 |
In: Református Szemle 109 (2016), 37-54 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 43-78 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 267-278 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 217-229 |
In: ME.DOK 2016 (2016), 63-77 |
In: Református Szemle 109 (2016), 191-201 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 61 (2016), 54-66 A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére. |
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség 30 (Pro Philosophia -Egyetemi Műhely Kiadó 2016), 161-182 Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház. |
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165 |
In: Sepsi Enikő Studia Caroliensia: Nyelv, Kultúra, Identitás: A Károli Gáspár Református Egyetem 2015-ös évkönyve (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 202-213 |
In: Református Szemle 109 (2016), 169-190 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 79-98 |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 128 (2016), 64-82 This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text. |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 19-38 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 7-27 Joggal feltételezhetjük, hogy az Ézs 10,16–19 verseit eredetileg nem erre a helyre írták. A perikópa egy Izrael elleni prófécia része volt. Ezt a hipotézist erősítik meg a szerző által használt metaforák, a szöveg intertextuális kapcsolatai más, Izraelre vonatkozó próféciákkal, illetve a perikópa környezetéből gyűjtött információk is. A relokalizáció révén az Ézs 10,16–19 eredeti értelme megváltozott: az ítélet, amely korábban Izraelre vonatkozott, Asszíria-ellenes beszéddé alakult, azaz azon hatalom ellen fordult, akin keresztül JHVH egykor a saját népe feletti ítéletét hajtotta végre. |
In: Református Szemle 109 (2016), 76-79 A doktori dolgozat a bibliai történetek szorongás csökkentő hatását vizsgálja kisgyermekkorban. A kommunikáció mint elemi egyéni és közösségi létforma, szorongás fajtái és formái, a kisgyermekkor krízisei és szorongásra okot adó eseményei mind kapcsolatban vannak egymással, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a sok-sok generáción át hallgatott bibliai szöveg rendelkezik-e a kisgyermekek számára szorongáscsökkentő hatással. A válasz meglepő, és tulajdonképpen természetes, az általa megnyitott úton pedig érdemes járni. |
In: Benyik György Gyűlölet és kiengesztelődés (JATE Press 2016), 63-89 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 471-484 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (Károli Gáspár Református Egyeteme - L'Harmattan Kiadó 2016), 35-41 A tanulmány a Dániel könyvében fellelhető feltámadás gondolatát teszi vizsgálat tárgyává. Az Ószövetség-tudományban általánosan elterjedt az a vélemény, mely szerint a személyes feltámadás gondolata először a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszában jelenik meg. A konszenzus szerint tehát Dániel könyve Izrael túlvilághitének gyökeres változásáról tanúskodik. |
In: Balázs Mihály, Bartók István A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750) (2016), 289-302 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (L’Harmattan Kiadó 2016), 313-319 |
In: Református Szemle 109 (2016), 523-541 |
In: Kovács Ábrahám Reformed Churches Working in Unity and Diversity (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 103-104 |
2015
In: Журнал «Реформатский взгляд» 1 (2015), 101-115 Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ». |
In: Szécsi József Keresztény – Zsidó Teológiai évkönyv (Keresztény-Zsidó Társaság 2015), 45-59 |
In: Veress Károly Intézmény, lázadás, ethosz: Közelítések a bürokratikus hatalomhoz (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia 2015), 15-35 |
In: Kókai Nagy Viktor, Egeresi László Sándor Propheten der Epochen / Prophets during the Epochs: Festschrift für István Karasszon zum 60. Geburtstag / Studies in Hounour of István Karasszon for his 60th Birthday (Ugarit Verlag 2015), 113-125 This study argues that the phrase פָּרָשָׁיו וּפָרָשָׁיו should be emended to פָּרָשָׁיו וּפָרְשׂוּ, "their horses (or: horsemen) swarm out (or: spread out)". This reading is indirectly supported by some of the ancient witnesses (LXX and 1QpHab) and is better suited to its context than the Massoretic version. |
In: Református Szemle 108 (2015), 137-158 |
In: Pálfi József Kálvini vonások a magyarok lelki arcán (Hatvani István Teológiai Kutatóközpont - Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 322-334 In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 223-229 A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 223-235 A szervátültetés lehetősége nemcsak az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az élettani kutatásokra, a gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etikára, sőt még a filozófiára is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában óriási sikereket lehet elkönyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomány teljes mértékben ki tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomány, mind az etika olyan nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jövendőben lehet majd választ adni. |
In: Gosker, Margriet, Monok István Peregrinus sum. Studies in History of Hungarian-Dutch Cultural Relations in Honour of Ferenc Postma on the Occasion of his 70th Birthday (2015), 143-147 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 135-151 Jónás története ma is erőteljesen hat a képzelőerőre, a főszereplő ellentmondásos jelleme pedig kiváló azonosulási lehetőséget kínál a mai olvasó számára is, s talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a próféta történetét azok is ismerik, akik nem különösképpen ismerik a Bibliát, azonban üzenetét még akkor is megértik, ha nem vallják magukénak a keresztyén értékrendet. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 83-96 A keresztyének társadalmi felelősségéről Péter első levele az ún. házitáblákban beszél, amelyek a levél második részét képezik (2,11– 4,11). Ezekben az intelmekben összefoglalja azokat az erkölcsi elveket, illetve magatartásformákat, amelyek a keresztyének felelős életvitelére vonatkoznak. Az erkölcsi tanításokat csak akkor érthetjük helyesen, ha figyelembe vesszük azt a szövegkörnyezetet, amelybe a levélíró beágyazta azokat. |
In: Református Szemle 108 (2015), 359-370 |
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 202-224 |
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 42-55 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 7-30 A minák, illetve talentumok példázata Istenről, illetve a mennyek országáról szól. De vajon ez kötelezően azt is jelenti, hogy Istenről is szól? Vajon a nemes ember, aki azt mondja magáról, hogy könyörtelen ember, mert behajtja azt is, amit nem fektetett be, és learatja azt is, amit nem vetett el, tényleg Istenre vonatkoztatandó allegorikusan? A példázatok jelenlegi kontextusát az evangéliumok eszkatologikus példázatai képezik, főként Máté evangéliuma esetében. De hogyan változik a példázatok olvasata, ha azokat az 1. |