Az északi országrész, Izráel nemzeti vallásának rekonstrukciója korlátokba ütközik. Az északi szövegeket déli recenziójukban vették fel az Ószövetségbe, és lépten- nyomon észrevehető egy erős polémia az izráeli vallási megnyilvánulásokkal szemben. A deuteronomista mozgalom óta minden nem Jeruzsálemben lejátszódott kultuszt illegitimnek tekintenek, és azt retrospektív beledolgozták a szövegekbe is. Azonban még így is felsejlik az eredeti vallás kontúrja.
A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2018
In: Kiss Gábor Fiatal kutatók és doktoranduszok VIII. nemzetközi konferenciája 2018 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2018), 105-114 |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 255-278 |
In: Literáty Zoltán Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen (Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó 2018), 29-41 |
2017
In: Unger Zoltán Föld és Ég II. Tudomány és hit. Geológia és teológia (Magyarhoni Földtani Társulat 2017), 69-76 Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér az ég és föld. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik? |
In: Szerk. Pilipkó Erzsébet, Fogl Krisztián Sándor Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20–23 (Laczkó Dezső Múzeum 2017), 921-925 |
In: 1 (Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2017), 119-153 A bibliai történetek és mesék jellem és küzdőképesség erősítő hatásait megértve lehetőségeink szerint mindent meg kell tennünk, hogy az iskolában és gyermekcsoportokban kialakuló pszichoterror elejét vegyük. |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 359-385 |
In: Gijsbert van den Brink, Gerard den Hertog Protestant Traditions and the Soul of Europe (Evangelische Verlagsanstalt 2017), 159-171 |
In: Korunk 28 (2017), 38-45 |
In: Kollega Tarsoly István, Kovács Eleonóra A protestáns kisegyházak Magyarországon 3. (2017), 72-81 |
In: Fata, Márta, Schindling, Anton Luther und die Evangelisch-Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918 (Aschendorff Verlag 2017), 669-692 |
In: Keresztyén Magvető (2017), 158-165 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 28-43 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 9-27 |
In: McKanan, Dan A Documentary History of Unitarian Universalism 2 (Skinner House Books 2017), 448-452 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 51-77 |
In: Fazakas Sándor A protestáns etika kézikönyve (Kálvin Kiadó - Luther Kiadó 2017), 53-90 Nagy horderejű döntésekbe nem szólhat bele mindenki; beszélni viszont minden ember beszél. És az is kommunikál, akinek valamilyen betegség korlátozza beszédkészségét. A homo loquens tágabb értelemben a kommunikáló ember. Dolgozatunk elsősorban a beszéd etikájának az alapkérdéseit kívánja feltárni és kritikailag bemutatni, ezt azonban csakis ennek a tágabb kontextusnak a figyelembevételével tehetjük meg. |
In: Ugarit-Forschungen 48 (2017), 363-372 |
In: Teológiai Fórum 11 (2017), 5-21 |
In: Szűcs Ferenc Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei (Kálvin Kiadó 2017), 160-175 Az ötödfél évszázados II. Helvét Hitvallás tizenegyedik fejezetében ez áll: "Aeterni Dei aeternum filium credimus et docemus hominis factum esse filium, ex semine Abrahae atque Davidis, non ex viri coitu, quod Hebion dixit, sed conceptum purissime ex Spiritu Sancto, et natum ex Maria semper virgine, sicut diligenter nobis historia explicat evangelica.” Némileg meglepő Bullinger hitvallásában a krisztológiai meghatározás általam kiemelt része, miszerint az örökkévaló Isten örökkévaló Fia a mindenkor szűz Máriától született. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 2 (2017), 58-73 The God of Jankélévitch is creative energy, eternal acting goodness and love, but it is not a person and does not personally know its creations. It does not rule, does not enter into a covenant, does not bring redemption at the cost of its own heartbreak, does not judge sins and does not forgive them, does not speak, does not give commandments, does not conquer death, does not resurrect the dead, and does not offer eternal life. |
In: Református Szemle 110 (2017), 632-648 |
In: Református Szemle 2017 (2017), 349-362 |
In: Studii și articole de istorie 81 (2017), 39-53 |
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 81-92 |
In: Korunk 28 (2017), 53-64 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 81-99 |
In: Jolyon Mitchell: Képszerű beszéd (Exit 2017), 7-12 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 7-26 |
In: Református Szemle 110 (2017), 463-479 Amikor az Ószövetséget a feltámadás kérdése kapcsán a keresztyén teológia és hermeneutika összefüggésében vizsgáljuk, akkor ezt kétféle szempontból tehetjük. Egyrészt tudatában kell lennünk annak, hogy a keresztyénség és a zsidóság többsége számára magától értetődő volt, hogy az Ószövetség beszél az ember feltámadásáról, tehát a jelenség mint olyan létezik. Másrészt a keresztyén igehirdetés számára az Ószövetség az a forrás is volt, ahol nemcsak általában a feltámadás, hanem konkrétan a Krisztus feltámadása is meg van írva. |
In: Theológia Szemle 60 (2017), 283-289 |
In: Korunk 28 (2017), 18-25 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 44-54 |
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 275-288 Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez. |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 201-217 |
In: Református Szemle 110 (2017), 5-12 |
In: Keresztény Magvető (2017), 55-78 |
In: Református Szemle 110 (2017), 619-631 Ez a tanulmány a felmentés problémáját elemzi Vladimir Jankélévitch gondolkodásában. A felmentés a sértett fél azon próbálkozása, hogy a mélyen elrejtett emberi gonoszságon túl olyan külső mozzanatokat találjon, amelyek motiválhatták az elkövetőt. Az oknyomozó eltökéltségével keresi a választ az "unde malum?" kérdésére. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 27-48 |
2016
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165 |
In: Református Szemle 109 (2016), 169-190 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 79-98 |
In: Benyik György Gyűlölet és kiengesztelődés (JATE Press 2016), 63-89 |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 128 (2016), 64-82 This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text. |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 19-38 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (Károli Gáspár Református Egyeteme - L'Harmattan Kiadó 2016), 35-41 A tanulmány a Dániel könyvében fellelhető feltámadás gondolatát teszi vizsgálat tárgyává. Az Ószövetség-tudományban általánosan elterjedt az a vélemény, mely szerint a személyes feltámadás gondolata először a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszában jelenik meg. A konszenzus szerint tehát Dániel könyve Izrael túlvilághitének gyökeres változásáról tanúskodik. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 7-27 Joggal feltételezhetjük, hogy az Ézs 10,16–19 verseit eredetileg nem erre a helyre írták. A perikópa egy Izrael elleni prófécia része volt. Ezt a hipotézist erősítik meg a szerző által használt metaforák, a szöveg intertextuális kapcsolatai más, Izraelre vonatkozó próféciákkal, illetve a perikópa környezetéből gyűjtött információk is. A relokalizáció révén az Ézs 10,16–19 eredeti értelme megváltozott: az ítélet, amely korábban Izraelre vonatkozott, Asszíria-ellenes beszéddé alakult, azaz azon hatalom ellen fordult, akin keresztül JHVH egykor a saját népe feletti ítéletét hajtotta végre. |
In: Református Szemle 109 (2016), 76-79 |