Magyar művelődéstörténet

A Magyar művelődéstörténet kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a magyar kultúra történetileg változó fogalmairól, a különböző korszakok kulturális megvalósításairól és azok összefüggéseiről. A hallgatók megismerik a történeti, kultúrtörténeti korszakok eltérő jellegű tárgyi és szellemi kultúráját, és képesek lesznek a különböző kulturális irányzatok közötti kapcsolatok, hatások és fejlődési vonalak felismerésére. Az előadások segítenek a korszakokra jellemző sajátosságok elemzésében és a magyar kultúra fejlődésének kulcselemeinek megértésében.

A kurzus során a hallgatók a magyar kultúra különböző történeti szakaszait – a középkortól kezdve a reformáció, barokk, felvilágosodás, reformkor, XX. századig – vizsgálják, figyelembe véve a politikai, társadalmi, vallási és gazdasági környezet hatásait a művelődésre. Kiemelt figyelmet kapnak a különböző korszakok művelődési intézményei, kulturális áramlatai, valamint a társadalmi rétegek közötti kulturális különbségek és azok egymásra hatásai.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

Ktúrtörténeti ismeretek elsajátítása: A hallgatók elmélyült ismereteket szereznek a magyar kultúra különböző történeti szakaszaiban, az egyes korszakok főbb kultúrtörténeti eseményeiről, intézményeiről és irányzatairól. Rendszerező képesség: A hallgatók képesek a különböző korszakok kultúráját, művelődési megvalósításait rendszerezni, és azok közötti összefüggéseket felismerni. Korszak-specifikus sajátosságok elemzése: Képesek lesznek az egyes korszakok jellemzőit és azok művelődéstörténeti jelentőségét elemezni, beleértve a kulturális intézményeket, társadalmi változásokat és az eszmetörténeti kontextust. Kulturális örökség tisztelete: A különböző történeti korszakokban és kulturális régiókban fellelhető értékek és hagyományok tisztelete, az egymás mellett élő kultúrák és felekezetek értékeinek elfogadása.

Általános kompetenciák

Interdiszciplináris látásmód: A hallgatók képesek lesznek kultúrtörténeti, politikai, vallási és társadalmi szempontok figyelembevételével értelmezni a művelődéstörténeti jelenségeket. Kritikai gondolkodás: A különböző történeti források és szövegek elemzésével a hallgatók fejlesztik kritikai gondolkodásukat és véleményformálási készségeiket. Történelmi összefüggések megértése: A hallgatók képesek összefüggéseket találni a különböző korszakok és kultúrák között, és megérteni azok hatását a magyar kultúra fejlődésére.

Óraszerkezet

# Cím
1 Szervezési kérdések, értékelés módja
2 Az eredet-kérdés, az anyanyelv. Az előtörténettől a honfoglalásig
3 A középkor értelmezése, tagolása, szakaszai – historiográfiai áttekintés. A középkori társadalom alapintézményei
4 A reneszánsz és a humanizmus társadalmi háttere, szerepváltozásai. Mátyás király udvara.
5 A XVI-XVII. század magyar alternatívái; az ország három kulturális régiója. Barokk főúri kultúra
6 A reformáció és a katolikus megújulás
7 A felekezeti iskolarendszerek "hitvitája"
8 Erdély művelődése a kora újkorban
9 Jozefinizmus, oktatási reformok, folyóiratok
10 A reformkor és intézményei. A polgári társadalom kialakulása, a kulturális élet különböző formái
11 Széchenyi István művelődéstörténeti szerepe
12 A Millennium mint művelődéstörténeti határpont
13 A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája
14 Romániai magyar művelődési programok, transzilvanzimus

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 103
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 30
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 10
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 30
Személyre szabott konzultáció 5
Szorgalmi idő összesen 75

Vizsgáztatás

Órai részvétel és interaktív aktivitás (15%)
Kritériumok: Rendszeres részvétel az órákon, aktív hozzájárulás a szöveg- és vitaelemzésekhez.
Cél: A hallgatók aktív részvétele a kurzuson, ahol alkalmazhatják a kultúrtörténeti ismereteket és részt vesznek a témák feldolgozásában.
Szövegelemzési feladatok (25%)
Kritériumok: A különböző történeti és kultúrtörténeti szövegek (pl. dokumentumok, prédikációk, naplók, politikai írások) alapos elemzése.
Cél: A hallgatók fejlesszék szövegelemző készségeiket, és képesek legyenek az egyes korszakok kultúráját és társadalmi összefüggéseit mélyebb szinten érteni.
Esszé vagy kutatási dolgozat (30%)
Téma: A hallgatók egy adott korszak, eszmeáramlat vagy művelődési esemény alapos kutatása és elemzése.
Kritériumok: A dolgozat tartalma, a kutatási téma mélysége, a felhasznált források szakszerűsége, a történeti és kultúrtörténeti összefüggések felismerése.
Cél: A hallgatók önálló kutatási és elemző készségeinek fejlesztése.
Záróvizsga (30%)
Kritériumok: A kurzus során tanult ismeretek és a tárgyalt korszakok átfogó megértése. A vizsgán a hallgatók komplex kérdésekre adnak választ, amelyek az órák anyagát foglalják össze.
Cél: A hallgatók összegző tudása és képesek legyenek szintetizálni az egyes korszakok művelődési jellemzőit.
Önálló kutatási projekt vagy terepmunka (10%)
Feladat: A hallgatóknak önálló kutatást kell végezniük egy választott témában, amely lehet egy konkrét művelődéstörténeti esemény vagy egy adott korszak kulturális megnyilvánulásainak feltérképezése.
Kritériumok: A kutatás alapos dokumentálása, szakszerűség, a források helyes alkalmazása.
Cél: A kutatás önálló végzése és az eredmények tudományos módon való bemutatása.

Bibliográfia

Tanulmánykötet

Tanulmány folyóiratban

Könyv